Valami hiányzik...

Kispolski szempilla nélkül: nő smink nélkül

A szépen lefestett kézifékkart, a szépen megpucolt bowdenekkel együtt beszereltem, szép új rozsdamentes acél csavarokkal, ahogy kell. Működik, pipa. Kicseréltem a kuplung pedált a BIS pedáljára, hogy a kormány kardántengely majd elférjen alatta, pipa. Behúztam a kuplung és gáz bowdent, és összekötöttem mindkettőt a pedálokkal... aztán most nem találom a kuplung pedál hoz tartozó bowden rögzítőt. Itt még lesz dolgom!

Ha már úgy is a kocsi alatt töltöm az időm, felszereltem a fűtéslevegő csöveit, a vadi új gumi összekötő csövekkel. Először fordítva, a kicsi helyére a nagyot, és a nagy helyére a kicsit. Ez csak ezért fájt, mert valami über gagyi csavaros szorító bilincset sikerült szerezni, és kész kínlódás vele meghúzni bármit is (folyamatosan oda-vissza kell játszani vele, hogy a nyomvájúban maradjon a csavar, és ne szoruljon meg).

Aztán gondoltam, hogy itt az ideje elővenni a km spirált is, hogy azt is berakjam. Feltúrtam a garázst, de csak nem akadtam a nyomára. Egyelőre elképzelésem sincs, hogy hova bújhatott... :( Így inkább megpucoltam a váltó kulisszát. És hamár kéznél volt, viszonylag tisztán, elgondolkodtam, hogy az ötödik sebességi fokozatot hogyan fogom tudni berakni. A probléma: a rugó középállásba rántja a váltókart, amit egy kis perem határol. Pont az a perem, ami miatt előbb lefelé kell nyomni a botot, hogy hátramenetbe lehessen tenni az autót. Ha levágom azt a peremet, akkor az 1-2-4-5 továbbra is egyértlemű lesz, viszont a 3-ikat nehéz lesz középen eltalálni. Ezért úgy döntöttem, hogy annyit flexelek csak a dologból, hogy a hátramenet teljesen lenyomottja, és a teteje között legyen egy plusz, közbülső állapot, ahol már ötödikbe ki lehet rakni jobbra fel, viszont jobbra hátra még pont nem lehet majd tolni, ahhoz teljesen be kell majd nyomni a kart.

Merthogy hétvégén levittem a váltómat Sankotuninghoz, hogy szépüljön, és tanuljon. Ha minden jól megy, hamarosan tudni fog egy ötödik sebességet előre, amolyan utazót. Végül ez lesz a BIS végáttétel helyett: megmarad a gyorsulás a kisebb fokozatokban, és lesz egy hosszabb utazó.

Továbbá még olyan aporóságok történtek, mint hogy beszereltem a csomagtér zárat, meg felszuszakoltam az új szempillákat a lámpákra. Hát az szívatós! Nagyon kell figyelni, hogy amikor az ember feszegeti egy csavarhúzóval a H4-re azokat a rideg műanyagokat, közben ne repedjen el!

A jobb első ajtóablakot kiszereltem, és beraktam a rohangálós kocsiba, hogy alkalom adtán majd egy szélvédő javító a sínjébe visszaragassza. Közben a szerelő, akire a motort bíztam, hívott, hogy baj van a bal első függőcsapszeggel: nem jön szét, hiába melegíti, kalapálja, préseli 10 tonnával. Itt még lehet hogy be fog figyelni egy bontózás, majd meglátjuk. Szóval ha komótosan is, de haladunk, és úgy szép az élet, ha új meglepetések elé állít.