Hátsó futómű kész!

Beszerelve, beállítva

A tegnapi szívások után, a fiat126.hu fórumon azt a tanácsot katam, hogy a fékpofák önbeállóinak mozognia kell, és kalapáccsal kicsit ütögetve lehet vele valamit kezdeni. Ezt ki is próbáltam, hát nem sokminden változott. A pofákat kiszerelve, és magát az önbeállót ütögetve nagy erőkkel már értem el haladást (mozdulást), viszont továbbra is nagyon tapadtak azok a piszkok. Ígyhát fogtam a zsírosbödönt, és kalapálás egyik irányba, zsírzás, kalapálás másik irányba, zsírzás, stb... A végén már kezdett könnyebben járni. Ekkor szereltem vissza. Közben egy sokkal egyszerűbb rugó-felszerelést is kifejlesztettem, és így már közel sem volt olyan elvetemült dolog mint tegnap (valószínűleg ez a helyes, és egyszerű megoldás): a pofákra még kiszerelt állapotban kell felhúzni a rugókat, beakasztani a dugattyúba és az alsó támaszba a széleiket, majd ráfeszíteni az önbeálló szemeket a rudakra.

Hardy helyett... :)

Utána már csak be kellett állítani a fékeket, hogy (első körben) legalább a dob felmenjen rájuk, utána pedig hogy ne érjenek bele (surrogjanak) a fékek, hogyha a kézifék nincs behúzva. Ez egy idegőrlő gumikalapácsozásos miliméterről miliméterre arrébbkalapálgatás, de végül sikerült tökéletesre. Hát így, hogy az önbeálló szemek már tudnak csúszkálni minimálisan, már könnyű! :)

Kész a bal hátsó is

Aztán jöhettek a kis féltengelyek, és belülről az új, kardán megoldású hardy helyettesítővel. Tegnap vettem észre, hogy csak 30-as csőkulccsal, és hosszabbító szárral fogom tudni betekerni a tengelyre a csavart. Mivel nem volt ilyenem, gyorsan ma vettem még reggel a BauMaxban, így már ez is simán ment. Ugyan itt is volt egy kis fennforgás: amikor az önzáró anyát, a lekerekített végével kifelé kezdtem becsavarni, olyan mélyre ment (és még nem ütközött föl), hogy a csőkulccsal már alig értem el. Ezért még időben kitekertem, és fordítva húztam rá.