Kicsit megtorpantam

Új rögzítőfül, csavarból

Az utóbbi időben kicsit alábbhagyott a fejlesztési munka Jánoson. Eleninte apróságokat fejeztem be, illetve vártam a váltóra, meg a motor elkészülttére. Időközben persze mindkettő befutott, egy igen sok időt elrabló csemetével együtt, így most ez utóbbinak bajlövésére (trouble shooting) fókuszálok.

Amíg vártam a váltóra, és a motorra, és még a kisded a pocakban volt, addig még gyorsan összeraktam a műszerfalat. Egy bontott külső borítást szereztem még annó, ami nem annyira deformált, mint az enyém volt. Ennek amúgy megvolt ugyanaz a hibája, nevezetesen a felső rögzítőfülei le voltak törve. Ezt egy fúrással, illetve egy nagyfejű csavar becsavarásával pótoltam. Hogy a megfelelő felfogatónyílásba beférjen, kicsit le kellett a csavar fejéből az egyik oldalon köszörülni. Beszerelés után, most atom stabilan feszül a helyén.

Innen már tényleg csak a motor hiányzik

Aztán bekötöttem végre a benzintankot is, anélkül hogy nagyon kiszereltem volna (a beöntő csövek rajta voltak még). Ez elég nőgyógyász megoldásnak tűnt, így egy kevés szöszmötöléssel bizony járt a dolog. Mostmár minden a helyén van, innen már tényleg csak a váltó-motor páros hiányzik csak. A biztonság kedvéért, a benzincsövet jó hosszúra hagytam, amit majd beépítés után fogok méretre vágni.

A bajuszkapcsolóm elgé öregecskének látszott, ezért úgy döntöttem, hogy lefestem azt is feketére. A piktogrammokat rajta persze kitakartam előtte. Egy kis csiszolás után a fekete matt festéktől ismét újszerű állapotban pompázik, és azok a napszívta, kiszürkült foltok is eltűntek róla, amik az autó összbenyomását rombolták volna. Sztem szép lett.

Holdjáró abroncsok, festés előtt

Amikor annakidején lakatolsára átadtam az autót, akkor már a lehomokszórt, általam lefestett felniken állt/gurult az autó. Ezek a kerekek voltak bent, amikor az alvázvédőt is megkapta, illetve a festéket is felhordták rá. Így volt rajta idegen anyag rendesen, ami önmagában is újrafestésért kiálltott. Viszont hozzátartozik az igazsághoz, hogy azt még az első alkatrészek között fújtam le, és még nem volt gyakorlatom ebben a műfajban. Azóta sokat fejlődtem, és most már tudok foltmenteset fújni. A problémát az okozta csak, hogy most a gumik rajta voltak, így ki kellett őket maszkolni.

Ezt a gumi leeresztésével, csavarhúzóval eltávolítva kicsit a felnitől, papírdarabokat tömködve a felni és a gumi közé oldottam meg. A gumi ismételt felfújásával szépen odaszorította a papírt a felnihez. Ez igen pepecs munka volt, de a 40 perces maszkolást sikerült a negyedik guminál már 15 percre lenyomni.

Az autó belsőterével is foglalkoztam egy kicsit. A műszerfal után, a kormányoszlop összeszerelése következett, a "felújított" bajuszkapcsolóval. A dudáról kiderült, hogy visszaszerelve nem szól. Kiszereltem hát, hogy megvizsgáljam. Kiderült, hogy a csatlakozóvégek voltak kicsit rossz állapotban, illetve a duda hátulján lévő csavarral a rezgési hézagon kellett kicsit állítani, hogy megint minden rendben legyen. A váltóalagút kárpitját leszedtem, ez végül nem lesz tartozéka az autónak, és a tervezett helyre, a fűtésalagút tetejére felfúrtam, és rögzítettem a poroltót. Csak hogy kicsit sportosabban nézzen ki. :)

Aztán egyszercsak megérkezett a váltóm! Nagy Köszi Sankotuningnak! Belekerült az ötödik fokozat, illetve új féltengelyek, szimeringek, tömítések. És különben is... ránézésre is sokkal gusztább lett! :) Szépen beleöntöttem az olajat, és mivel tudtam, hogy beépítés előtt üresbe kell tennem, hogy a rugalmas összekötőt megfelelően be tudjam majd faragni, nekiálltam. Nem is gondoltam volna, hogy azt a kis kart rángatva ez ilyen nehéz lesz. Végül az oldalán található golyós pozícionálót kicsit kicsavartam, hogy könnyebb dolgom legyen, így már sikerült.

És akkor nagyjából itt meg is állt a project, egy kis időre. A motor még megérkezett, azt külön beindítottuk, működik most szépen. A képeken már viszonylag szép állapotban van, de azért még egy-két dolog hiányzik róla: Abarth szelepfedél, Abarth olajteknő, a lada olajnyomás gomba, az elegant gyújtás. De előbb nézzük, hogy miket is kellett csereberélni a motoron: AC nyomórúd, dugattyú gyűrűk, labirintház gyűrű, szimeringek, vezérműlánc, és kerekek, hajtókar csapágy, kipufogó (ez már jó rég megvolt), kipufogó könyök, azok csavarjai, kipufogó tartóbilincsek, olajgomba (ezt már annó leállításnál kiderítettem, hogy rossz), nívópálca, motor felfüggesztés.

A kipufogó külön tortúra volt. Vettem egy vadi újat még annó, de össze-vissza kellett hajligatni, vágni-hegeszteni, fúrni, hogy megfelelően illeszkedjen a csonkokhoz, illetve a bilincsekkel is be lehessen fogatni. Ennek nyomai láthatók a csöveken.

Az olajnyomás érzékelőre, kispolskihoz 100 EUR lett volna egy érzékelő gomba, illetve egy hosszított szárú van/nincs jeladó. Így elkezdtem kicsit kutakodni, kérdezgetni a fiat126.hu fórumon, hogy ezt mások hogyan ugrották meg. Köszönet Andreinek a tippekért! A megoldás végül a következő lett: Lada 2103-as olajnyomás érzékelő + gomba, elosztó cső, illetve átvezető csavar. Elektromosan a Lada gomba egyenértékű a Polski gombával, így az átalakítás redukálódott az áteresztőcsavar 14x1.5-es menetének 12x1.5-es menetűre esztergálására. Az egész, vadi új alaktrészekből, a zsombi-car-tól, esztergálással 5500 Ft volt.

Futómű, fék, kárpitok

Miután a féltengelyek, lengéscsillapítóstul a helyükre kerültek, már csak az első futóművet kellett összerakni fékestűl, hogy fékfolyadékkal fel lehessen tölteni. Ezt szombaton gyorsan meg is tettem. Juhú! Teljes a futómű rendszer! Jöhet bele a fékfolyadék! Kis segítséggel (egyikönk pumpált, másikunk légtelenítő csavarnál babrált) elkezdtük a műveletet, és közben sűrűn néztem nem szívárog-e valahol a csőrendszer. Az első hely, ahol láttam kifejezetten csöpögni, az a főfékmunkahenger legvégén lévő 22-es anya körül volt. Szerencsére nem spriccelt, csak minden pumpálásra jött belőle, így a karosszériát nem érte az anyag. Gyorsan meghúztam, és mehettünk tovább.

A ludas dugattyú

De hiába légtelenítettünk, csak nem akart rendesen felkeményedni. Már másfél flakont keresztülpumpáltunk a rendszeren, de még mindig puha volt, csöpögni meg sehol sem csöpögött. Amikor magamra maradtam, még elzárt légtelenítők mellett nyomkodtam kicsit a pedált, hátha a nagyobb nyomás kihozza a hibát. Ekkor megjelent a bal hátsó fékdob alatt egy kis tócsa. Szétbontva egyből látszott a hiba oka: a dugattyú elfosta magát, és az olaj a dobban gyűlt. Annyi előnye volt a dolognak, hogy legalább a fékrendszer át lett mosva rendesen. Eleninte elég dzsuvás lé jött belőle.

Vasárnap első dolgom volt kicserélni a két hátsó dugattyút (amik még az eredetik voltak) újakra. Még szerencse, hogy legutóbb az elsők mellé hátsókat is vettem, tartalékba. Hogy ne kelljen mindent megbontani, a következő stratégiát követtem: egyik dob fent hagy, kéziféket behúzva a pofákat szétfeszítettem, egy dróttal összetekertem a rosz dugattyút, hogy ne lökje szét magát, amikor a pofák már nem tartanak ellen. Ekkor a fékalaplaphoz csatlakozó két tizes csavart kicsavartam, és átnyomtam a lukon, még becsavart fém fékcsövestül.

A légtelenítőt egy csövön keresztül flakonba vezet, és amennyi jött belőle mind leeresztettem (kis pedál pumpálással). Ekkor lecsavartam a légtelenítőt, és jöhetett a fékcső kicsavarása. Amint kint volt, egy benzincsövet gyorsan rádugtam, belevezetendő a maradékot a flakonba. Így sikerült leereszteni a folyadékot viszonylag kevés melléfolyással. A másik oldal ugyanez pepitában, de ott már kevesebb volt a leeresztendő eleve.

Összeszerelés, és újra felötltés után újabb azzal szembesültem, hogy nem sikerül a bal hátsót légteleníteni rendesen, valószínűleg azért, mert az elosztótól a baloldal köre fölfelé indul, és ott a hajlatban a buborékok szépen meg tudnak ülni. Ezt majd hogyha lábra állítom, a kocsit féloldalasra döntve ismét megpróbálom. Ahol még buborékok gyűlhetnek, az közvetlenül a főfékmunkahenger fölé kanyarodó csövek tetejében. Erre egyelőre még nincs jó ötletem, hacsak nem extrém módon megdönteni az autót.

Aztán beszereltem a műszerfal kárpitot, meg a beltéri levegőkeverő rendszert. A középkonzolba még egy apró újdonság is bepattant, az autós boltban 500 Ft-ért kapható szivargyújtó. Ugyan kellett a bekötési csatlakozásain változtatni, de most bekötve, működik, pipa.

Mindezek után, a mosóból elhozott, frissen tisztított kárpitok jöttek. Először természetesen vissza a helyükre azok a vastag gumira ragasztott hang- és hőszigetelő filcek, majd rá a krápit. Sajnos kiderült, hogy a fakóságát a dolognak nem a kosz okozta, hanem a napon töltött évek alatt fakult ki ilyen szinten. Ezzel majd még valamit kezdeni kell, újra kell festeni.

A vezetőoldali kárpitot is végre véglegesíteni tudtam, beszerelve az ablakemelő alátétet, illetve az új, kilincs alátétet. Végül beraktam az üléseket, még rajtuk hagyva a fóliát, hogy a későbbiekben azért még védve legyen, amikor koszos ruhával behuppan valaki (pl én, vizsga biztos, stb...). Egy festő hullámkartonnal pedig kibéleltem a lábteret.

A végén még autó lesz belőle

Ilyen volt...

Most már csak rajtam múlik, mikor áll lábra ismét János. Tegnap megkaptam az összerakott első féltengelyeket, a kengyellel, új csapszegekkel. Kicsit ütött-kopott lett a szépen lefestett felület, ahogy a dolgok a helyükre kerültek benne, de egy gyors maszkolás és javító fújásoknak hála 1 óra alatt ismét szépen pompáztak. Hagytam hogy félig megszáradjanak, és két órával később óvatosan be is szereltem.

...és ilyen lett.

Előtte, a múlt hétvégén hasonlóan javítófújkálással megpermetezett lengőkarokat raktam a helyükre, miután összeszereltem őket. Ott is kapott ugyanis még egy kicsit, ahogy a szemben lévő szilenteket a helyükre kalapáltam (sajnos ezeket már nem sikerült préselni, ahogy az elsőt). Az is nagyjából utána a karosszériához fogva száradt ki rendesen. De ahhoz hogy ez meg tudjam tenni, egy-két csavart, alátétet is be kellett szereznem; nagy megelégedésemre megtaláltam a Szögkert - amit csak ajánlani tudok-, ahol még zéger gyűrűt is katam végre a kuplung pedál bowden rögzítéséhez, réz szigetelő alátéteket a fő fékmunkahenger csavarjaihoz, 10.9-es csavarokat a kengyel és lengőkar összekötéséhez, illetve a régóta szívató M12x1.5-ös anyákat.


Elkészült a motorblokk üveggyöngyözése is múlt péntekre, így azt is vittem utána a szerelőmnek, a közben beszerzett, új motoralkatrészekkel. Ideiglenesen a régi szelepfedelet rátettük, hogy a szelepemelőket, rugókat, stb. védje. Így az is szép fémszínű lett kívülről, amit hétvégén szintén lefújtam, de ezt már fekete hőállóval.

Belülről a szinter még tartott rajta, így azzal külön nem foglalkoztam. Tartaléknak jó lesz, most már nem fog tovább romlani az állapota, mondhatni újszerű lett.

A kárpitokat is előbányásztam, és elvittem a kedvenc autómosómba, hogy tisztítsák ki rendesen. Az ajtókárpitoknak, meg a hátsó kerékjárati ív feletti műanyagnak jómagam estem neki: egyik oldalról benzin, majd mindkét oldalról szappanos víz (inkább Ultradermes, a szerk.).

A kárpitok még mindig nem száradtak meg, mert különben hívtak volna, de az ajtót már legalább készre tudtam szerelni. A jobb oldalit. Mivel kiderült, hogy a bal oldalihoz hiányzik (törött) a kilincs alátét, illetve az ablakemelő alátét. hmm...

A szellőző rendszert is körbeszigeteltem, a boltban kapható ablakszigetelővel. Így már biztosan nem sok helyen fog szelelni a váltórudazat alagút, amíg előre nem ér a meleglevegő! :)

A motor oldalsó levegőbeszívójára pedig kísérlet képpen felpattintottam 2 réteg gézt: elvileg nem fogja nagyon akadályolzni a levegő áramlását, viszont a nagyobb méretű koszok/pókok motorba/ventillátorba jutását megakadályozza, így tiszta maradhat a motor. Annó ugyanis amikor szétszedtem, a blokkon kisméretű faleveleket, nyárfa termést, és hasonlókat találtam (a rengeteg pókhálón, és poron túl persze, ami mind az olajba beleragadtak, és odaégtek).

Tegnap már csak az első fékek összerakása és beállítása lett volna, de kiderült, hogy a régi fékmunkahengerek úgy beálltak, mint a szög! Mozdítani sem lehet a dugattyúkat, csupa rozsda az egész. Ígyhát ide teljesen újakat fogok tenni, remélem báró-kernél van raktáron.

Ezen kívül persze még volt egy csomó apróság, mint pl.: szétszedtem, megpucoltam, és összerktam a korábban beszerzett króm visszapillantót, és felszereltem. Egy gumibelsőből vágtam neki alátétet, hogy a karosszériát ne birizgálja. Azt hiszem, nem tökéletes azért a dolog, mivel könnyen körbe tud fordulni sajnos.
A bemart profilú tartó rúd aláján a gömbhéj ellenlemez körbemarta a tengelyt. Ezzel nem tudom még mit fogok tudni kezdeni, mert látszólag a karral egybe van öntve.

A motorhoz tartozó egy-két elemet is lefújtam, mint pl a légterelő lemezt a csiga alá, illetve a váltót eltakaró pajzsot, készülve arra, hogy megérkezik végre valamikor mindkettő.

A kerekeket is újra elővettem, és nekiálltam pucolni őket, kettős céllal: a fényező elég trehányul takarta le, és a gumin is, illetve a felnin is a festék köd kicsapódott.
Sima suvickolással nem jött le, így legalább a külsejét újra kell fújnom majd. A gumin a feliratokat pedig fehér gumifestékkel ki fogom emelni.

Anyám kínja

Illetve az én kínom, az anyáimmal. Pedig már négy is van, de egyik sem jó! Az egész úgy kezdődött, hogy a BIS kormányművel kapcsolatos szerelési útmutatót olvasgattam, nézegettem, és feltűnt, hogy a szélső gömbcsuklókat biztosító ellenanyák nekem hiányoznak. Gyorsan gondoltam is egyet, és beszereztem M12-es (19-es) anyát. Az nem ment fel rá, mivel szemmel láthatóan túl ritkás volt a menete. Gyors kérdés a fórumon, és valaki 1.25-re tippelt. Vettem olyat is, az meg túl sűrű. Egyelőre itt állok, M12 x 1.5-ös menetemelkedésű anyákra van szükség oda, hogyha valakinek kell ez az infó. Már csak be kell szereznem.

Hétfőn elhoztam az üléseket. Most már sokkal jobban néz ki, nem rozsdás, stb... hogy ez elsőre miért nem sikerült? Festegettem is (pl a rendszám tartót), meg elvittem a kengyeleket és féltengelyeket a szerelőhöz, hogy összerakja nekem a csapszegekkel. Aztán gondoltam egyet, és magamra vállaltam az első lengőkarok összerakását, végülis csak 2-2 szilent kell bele, meg csavarok...

Gondoltam nagy okosan, hogy csinálok egy formát, amin át tud jönni a szilent vége, és csak bele kell kalapálnom a cuccost. Hát, van amikor a dolgokat túlgondolom, úgy tűnik, mivel az lett a vége, hogy a szilet pereme is megsínylette a dolgot, meg a lengőkar festése is. Lehet szép nagy darabokon majd javítani. Ehhez képest a második próbálkozás már sokkal egyszerűbb módszerrel történt: egész egyszerűen befogtam a satuba, és préseltem. A képen a behatásokbeli különbségek jól látszanak. Amúgy a peremen felfekvő csövet, amit a polksi biblia XZY speciális szerszámnak titlulál, egy 32-es csőkulcs fejjel helyettesítettem, ami pont odaillett (ezt a hátsó tengely anyájának becsavarásához vettem még). Azt mondjuk még nem tudom, hogyha benne lesz a tengely, a másik oldalra hogyan erőltetem fel a másik szilentet...

Préselt vs kalapált szilent

Node, befejeztem a hátsó rendszám tartó és világítás kombót, ami ugyebár a lökös alá kerül majd. Egyelőre az eredeti furatokba tekertem vissza a csavarokat, és rögzítettem mindent, de ez később majd bal oldalra fog kerülni. A képlet valójában nagyon egyszerű, a gyári króm lökösön lévő rendszám világítást kellett fejjel lefelé fordítani, és köré kerekíteni egy lemezt. Ki is próbáltam sebtében, annak ellenére, hogy most a rendszám sokkal közelebb esik a világításhoz, a számításaim beigazolódtak: szépen bevilágítja azt, jól látható minden része.

A másik meghökkentően kiakasztó dolog, a fékfolyadék tartály helyére rakása. Miután elpucoltam a fő fékmunkahengerhez vezető csövekkel együtt, kiderült hogy a rajta lévő bilincsek használhatatlanul összerohadtak. Próbálkoztam vele, de semmi. A benzincsőről is leszedtem egyet, az túl szűk volt. Fél óra elteltével belenéztem az "új alkatrészes" dobozba, és hirtelem megakadt a szemem a vadi új szorítóbilincseken, amiket még évekkel ezelőtt vettem, csak már nem emlékeztem rá. Innentől kezdve, pikk-pakk fent voltak, csak a rohadt tartály nem akart a helyére menni.

15 perc erőlködés, és utána gondolkodó cigi után vettem észre, hogy a műanyag, bepattanó perem, és a tartály az két külön dolog. A peremet bepattintva, a perembe pedig a tartályt 10 másodperc alatt megvoltam. Kicsit idegesítő így hajnal fél egy kürül az ilyesmi, ilyenkor már hajlamos vagyok mindent erőből megoldani.

A szerelő közben szétkapta a motort, így szerda este elhoztam, hogy csütörtökön elvigyem üveggyöngyözni. Közben kiderült, hogy azért még semmi sem ment tönkre, de azért már kezdtek kopogatni, egy kivétellel: a labirint ház gyűrűje ketté volt törve. A beszerzendő alkatrészek listája: szimeringek, hajtókar csapágyak, vezérmű lánc, labirint ház gyűrű, tömítések. Ha már szét van robbantva így a motor, megcsináljuk ezt a kisgenerált.

Ezeken kívül sok mást is csináltam persze, ilyen apróságokat (egy gumi gyűrű ide, egy csavar oda), meg a lopásgátló rendszert is elkezdtem kidolgozni. A festésekhez használt gázmaszkom szűrője is betelt, abból is szerezni kellett újat, mert már kezdett rajta a festékszag átszívárogni, tehát egyszóval ilyen rohangálós, beszerzős ez a mostani hét.

Haladás!! :)

Ha nem is túl gyorsan, de haladás történt, kérem szépen. A múlt hetemet a garázsban rendszámtábla tartó + világítás eszkábálásával töltöttem. Ebben a flex, satu, fúró szentháromság nagy segítségemre volt. Pénteken pedig el is hoztam homokszórt, alapozott első futóművet, ami festésének azonnal neki is feküdtem nagy dirrel és durral, hogy szombaton már lakkozhassam. Ugyanis minél gyorsabban megszárad, annál gyorsabban vihetem a közben beszerzett új függőcsapszegekkel együtt összeszerlni. Ez most keddre várható.

Szombat és vasárnap viszont maratont szereltem. Na nem azt jelenti ez, hogy annyi mindent sikerült összerakni, hanem hogy olyan sokáig tartott. Először is készítettem egy sablont, aminek segítségével be tudtam pozícionálni a fúrandó lukat a karosszérián, a kormánymű új bevezetéséhez. Ez több iterációt magába foglaló dolog volt, végül elhatároztam magam, és fúrtam. Előbb egy kics lyukat, majd a körfúró fejjel a kicsibe illeszkedő nagyot. Egészen jól sikerült, annak ellenéred, hogy azon a helyen három réteg lemezt kellett átmarni, amik között volt 2mm-es is. Utána egy gyors rozsdaalapozó a fémes felületekre. Így szombat estére már készen állt a kormánymű a beszerelésre.

Vasárnap felkerült a már megszáradt, alapozott, feketére festett, lakkozott közdarab, tökéletes illeszkedéssel. Ezek után a megmaradt STP alu-bitumenes lemezekből kialakítottam egy csőrt a kormánymű bevezetésnek, hogy pontosan akkora, és ott legyen, mint a tengely. A régi kormány tengely kivezetést pedig ugyancsak 2 db ilyen bitumenes lemezzel befoltoztam, hogy a víz/levegő ne szeleljen majd ott.

Mielőtt azonban a kormányművet beraktam volna, a könnyebb hozzáférhetőség miatt előbb az elülső fém fékcsöveket cseréltem le újakra, illetve beszereltem a szép fehér fő fékmunkahengert. Amennyire egyszerűen hangzik, olyan sokáig tartott: először a csöveket a karosszéria nyílásától eltartó gumi tömítések bepréselése izzasztott meg, utána pedig a fékcsövek merevsége. Ugyanis egy minimális függőleges tengelytől eltérés esetén sem lehet már ugyebár a csavart betekerni, itt meg fél mm-t görbíteni azon a csövön is óriási erőket igényel. 1 óra alatt viszont sikerrel jártam, beügyeskedtem a fékpedállal összekötő nyomórudat is a helyére.

Ezek után jöhetett az új kormánymű. Mint kiderült, a rögzítő bilincs csavarjaihoz hozzáférni nem hogy kényelmetlen, de szinte a lehetetlennel határos. Így két lehetőségem volt: 30 fokonként meghúzni a csavarokat, illetve a kivehető csavarokhoz csőkulccsal hozzáfértem, azokat meg flexelni kellett kicsit rövidebre, hogy használni is tudjam eme szuper eszközt. A BIS kormány kardántengely tökéletesen illeszkedett, csak hozzáférni volt nehéz. És a végeredmény: minden a helyén, és működik is!

Kicsit még a lökhárítóval is elbíbelődtem. Mint kiderült, a múltkor beszerzett első króm lökös az Fiat 500-é lehet, mert szélességre a polski nem fér bele (a befelé görbülő részek pont a karosszériába érnének). Így kénytelen-kelletlen az egyik meglévő, hátsó lököst raktam fel, aminek viszont nem olyan az íve, hogy követné az orr domborulatát. Ezt még biztosan orvosolni kell.

Birodalmi halálcsillagon jártam

"Good! I can feel your anger! I am defenseless! Take your weapon! Strike me down with all of your hatred!" És majdnem átálltam a sötét oldalra Sidious nagyúr csábítására, amikor elmentem kedden a kárpitoshoz. De előtte egy kicsit más.

Ilyen lett, és ilyesmi volt

Hétfőn végre két jó hírt is kaptam: a szerelő szétszedte a kengyelt és féltengely, és készen lettek az ülések. Ígyhát hétfőn elhoztam a szerelőtől a robbantott első futóművet, és kipucoltam. A lengőkar maga, meglepően jó állapotban volt, pl. a kengyelekhez képest. Aztán még gyorsan lefestettem, és lelakkoztam az egyik fém fékcsövet, aminek a csavarját sikerült mozgásra bírni, és vasárnap már lecsiszoltam.

Párátlanító venti, tisztábban

Kedden elvittem az első futómű alkatrészeit homokszóratni, a króm lökhárító tartókonzoljaival együtt. Aztán irány a kárpitos. Amikor megláttam, az üléseket nagyon megörültem, tényleg szép a huzat, ahogy elképzeltem, stb... aztán megfordítottam az ülést, és: a vázat nem kezelték le. Csupa rozsda, meg festék maradvány, hegesztés, ahogy elhoztam nekik. Ez azért a valag pénzért, amit elkértek, nagy pofátlanság. Egy kicsit rájuk pirítottam, megmutattam még egyszer a kocsi futóművét nekik, és feltettem a kérdést: "Vajon, ha a futóművem, benzintankom, rugók, stb így néznek ki, akkor szerintetek egy valag pénzért kapott rozsdás ülést ebbe az autóba bele fogok rakni?". Itt azért a képzeletbeli fénykardom elkezdett mocorogni Sidious nagyúr mellett. Maradtunk a péntekben, addigra rendberakják.

Este már csak a párátlanító ventilátor pucolására, és az elkészült, megszáradt felújított fékcső beszerelésére futotta tőlem, a garázsban tartott rendcsapás mellett.

Meglepetések márpedig vannak!

Mi? Hova? Merre?

Ez egy rohangálós hét volt, amikor is hétköznap szerelni csak minimális időm maradt. Kezdődött azzal, hogy terv szerint homokszóratnom kellett volna már a hét elején az első futómű alkatrészeket, viszont a szerelő hívott hogy baj van: a csap úgy belerohadt a bal féltengely-kengyel párosba, hogy a csapszeget szétszedni a 10 tonnás préssel, melegítgetve sem sikerült. Kell szerezni egy újat.

Az eltűnt km spirált is pótolni kellett, és hamár, akkor legyen új. Így volt egy ruccanásom Pápa mellé egy kellemes délutáni napon. Majd hazaérve kicsit arrébb raktam a kábelkötegeket, és előbukkant a régi spirál. Na sebaj, úgy is valahol meg volt törve benne a szál: a sebesség mutató annakidején ugrált. Jobb is lesz ezzel az újjal.

A szellőző és fék hiányzik már csak

Monorról származik egy bontott kengyel + féltengely páros, most éppen azon imádkozok, hogy a szerelő hívjon: "Sikerült, viheted!". Remélem ez a két szó el fog hangzani a telefonban, amikor hétfő este beszélek vele.

Autósboltban beszereztem egy-két jóságot: új ablaktörlő lapátok (persze króm színű nem volt, csak fekete), sárga index lámpákat, meg textil szigetelő szalagot... és nekiálltam a kábelkötegek visszaszerelésének. A polski kábelkorbácsa két részből áll: az első traktusból, ami a csomagtérben található, és csak a műszerfalig merészkedik, illetve a hátsó traktusból, ami végigfut az autó bal oldalán, és behálózza a motorteret is.

Juppííí! Van ablaktörlő!

A csomagtartóba egy erős pucolás után visszapróbáltam az elülső traktust, és keresgéltem hogy is volt ez annakidején. Szerencsére legalább a végződésekkel nem volt gondom, mivel azokat amikor kiszereltem, lelkiismeretesen felcímkéztem szigszalag + alkoholos filc segítségével. Sokkal inkább a hol fut/fusson volt a kérdés. Aztán amikor meglett, fogtam a textil szigetelőszalagot, és elkezdtem bandázst tekerni köré. Ekkor megfogadtam, hogy elgközelebb beszerelés előtt fogom ezt megtenni, mert a folyamatos behajlás miatt olyan hátizomlázam lett, hogy csak na! Ezután bekötöttem amit csak tudtam, beszereltem az új égőket, és... és az új, bajonett záras sárga indexlámpa nem volt jó. Nem a szimmetriavonalba esnek a bütykei, csak a drágábbak voltak jók. Grrr. Majd jött egy gyors teszt, hogy idáig minden működik-e, nincs-e zárlat, stb...

Hátsó kábelköteg, pucolva

Folytattam az ablaktörlő motorral, meg a mosóval. Ezek is alapos pucoláson estek át, majd beszereltem, bekötöttem, és az új lapátok... hoppá! A korábban megszerzett "króm" törlőkarok nem voltak kompatibilisek a felfogatással, meg a lapáttal. Úgyhogy ez felejtős. Viszont a régi meg itt-ott korrodált... aztán jobban megnéztem: Nem is! Ez eredetileg fekete volt, de a nap, eső, idő leszedte róla a legtöbb helyen a festéket, és csak itt-ott maradt rajta foltokban. Nem rozsda az, hanem festék!! Benzines csiszolóronggyal mintegy másfél óra alatt "króm" ablaktörlőt faragtam belőlük, az új lapátokkal már fent is volt 2 órán belül.

...és bandázsolva

Aztán előkerült egy nagy halom aprólék (gumik, csavarok, alátétek, műanyag kötőelemek, stb...), és elkezdtem mazsolázni közülük. Végre a karosszérián áthaladó kábeleket, bowdeneket, csöveket körbevettem a nekik megfelelő gumidarabbal, illetve a fűtésbowden rögzítő szemét is megtalálva a szivató- és fűtéskarokat is vissza tudtam szerelni. Ezzel, a sebváltó alagút teljessé vált végre. A hátsó fékalaplapokra egy kis zsír segítségével visszapaszíroztam a kézifék nyílást takaró gumi bigyókat, és a kézifék bowdeneket is véglegesen rögzítettem.

Elektronika teszt. Nincs zárlat, működik!

Úgy volt, hogy Gyuláék hoznak nekem Lengyelországból hátsó lengőkarra új, rövid fém fékcsövet, de sajnos nem volt. Így a jobb hátsóra az egyik régit kell felújítanom. A nehezítés az volt, hogy a fék munkahenger felé néző csavar a csővel össze volt rohadva. Mind a kettő. Annakidején a cső segítségével csavartam ki onnan, miután leszereltem a régi fékalaplapot. Na most az egyiket sok-sok csavarlazító és kalapálás árán sikerült megindítani. Azt le is csiszoltam, egy festéssel ideiglenesen jó lesz, amíg nem találok újat.

Szinte már csak a motor-váltó hiányzik

Aztán jött a hátsó traktus bandázsolása, ezt már okosan előre betekertem, nem amikor már visszaépítettem. Visszadugdostam a helyére, majd következett a teszt: Bal hátsó féklámpa, jobbhátsó helyzetjelző, és bal hátsó index hiba. Valószínűleg csak kontakt hiba, de azért majd utána kell járni. A teszteléshez egy-két kapcsolót, plusz a műszerfalat és bajuszkapcsolót összedugtam, de nincs beépítve... attól még távol állok. Csak ott fityegnek egyelőre.