Apránként...

Tegnap bontottam tovább a belső kárpit rendszert. Miután elolvastam a polski biblia ide vágó passzusait, rádöbbentem, hogy a műanyag rögzítő peckek, amik pl a műszerfal konzolon lévő műbőr borítást tartják, egyszer használatosak. Már ruhadtul unom ezeket a bepattintós rögzítéseket. Nem lett volna rájuk kultúráltabb megoldás??

A legtöbbet az ajtó kárpit szétszedésével szívtam. Itt behaltam (idézet a bibliából): "szereljük le az ablakleeresztő kart a 4 biztosítórugónak az A 78034 jelű szerszámmal való kivétele után (8.3. ábra)". Aha, csak úgy előkapom a polcról a 78034-es jelű szerszámomat, és már kész is... :))) Csavarhúzóval vagy 10 percet szerencsétlenkedtem, mire rájöttem hogy egy kör rugót kell kipattintani mindkét oldalon. A kilincs burkolata is pattintós műanyag. Maga a kárpit is két végén pattintós. Mondtam már, hogy utálom ezeket a pattintós műanyagokat? A jobb oldali ajtónál mind a kilincs kerete, mind az ablak tekerő kerete széttört. Lehet venni újakat. F@sza!

Már estem volna neki a vezetékek kibányászásának, amikor hirtelen belém nyilalt: a motor kiszedése előtt le kéne engedni az olajat. Igen, azt viszont csak meleg motorból célszerű. Ahha, ahoz be kéne indítani még egyszer, vagyis inkább szigeteljük körbe a végeket, és dugjuk össze az indítót. Még jó hogy eszembe jutott. A kocsi hátulját is elkezdtem felkészíteni, mint látható már egy jóvágású kézikocsit is beszereztem, mint a motor leendő ideiglenes othonának. Egyedül kell majd megoldanom a műveletet, kicsit izgulok... de a terv már megvan. A lámpatesteket hazavittem, hogy kimossam őket. Kedvesem majdnem kirakott velük együtt :))

A neten láttam, hogy KG fityójában ott figyel a bukócső, ezért gondoltam megkérdezem a fórumon privátban hogy mi a menete (jogilag, bürokráciailag) egy ilyennek. Visszaüzent, majd telefonon folytattuk. Nagyon kedvesen válaszolt minden kérdésemre, és beszélt a saját tapasztalatairól. Ha jól értettem a következő a procedúra:
- Autót versenyautóvá kell nyilváníttatni
- Ehez versenyautó műszakiztatás kell
- A verseny műszaki szabályzatában szereplő előírásoknak kell megfelelni, vagyis spéci bukócső, sport ülés, spéci biztonsági öv, futómű, fékek, stb...
- Ha - ismétlem: - ha a bizottság biztonságosnak találja az autót, megkapja a megtisztelő versenyautó címet, és hozzá a műszaki igazolást
- Ezzel az igazolással lehet a kérelmet beadni a közlekedési hatósághoz az átalakításra (megfelelő tervekkel, kijelölt mérnökök által ellenjegyezve), amit elbírálnak és lehet, hogy engedélyezik
- Az NKH engedélyével lehet menni forgalmit intézni, majd műszaki és környezetvédelmi vizsgáztatni az autót
- Hogy vezethesd is, versenyzői vizsgát is tenni kell, pályaalkalmasságival, és be kell lépned egy verseny klubba

Aztán, hogy szép legyen az élet, évente fizetheted a versenyzői tagsági díjat, a verseny műszaki ellenőrzést, és a műszaki + zöldkártyát is. Úgy ítéltem meg, hogy ez nekem túl sok pénz, idő és a bürokraták által kitépett hajamba kerülne. Így hát lemondtam a bukókeretről. Egyelőre.

A rozsda nyomában

Ma folytattam az autó szétszerelését. A csomagtérrel, illetve az autó elejével foglalkoztam jószerivel a legtöbbet. Szemből szegény János már kezd egy bontós sorstársára emlékeztetni :( Azzal vígasztalom magam, hogy majd jobb lesz neki egyszer. A csomagtérben mostanra már csak a felcímkézett vezetékek maradtak, illetve a kis műanyag pöckök, amik a csavarok menetéül szolgálnak. (Ilyeneket honnan fogok szerezni???)

Amint a képeken is látszik, azért akad kosz rendesen. A műanyag borítást a fék főmunkahegerről levéve jó kis rozsdás látvány tárult elém. Majd ezt is fel kell újítani.

Az utasteret is bontottam tovább, kivált képpen az anyós oldalt. Na ott vártak az igazi meglepik. Ugyan az autó alját többször is tüzetesen szemügyrevéve feltűnt, hogy a fenéklemez sérült helyenként. Na de hogy kisgyermek ökölnyi lyuk tátongjon rajta... a továbbiakban már nem is mertem rálépni, nehogy fél lábbal az aknában kössek ki. Egy idáig rejtett rohadás is napvilágot látott, a fenéklemez, sárvédő, küszöb találkozásánál. Szép nagyra nőtt.

A legdúúrvább dolgokkal mégis a lengyel autóipar trükkjei közül az utastérben találkoztam: A vékony vas lemezekre, imitt-amott (na nem ám hogy mindent takarjon) színre fújt bitumen lemezeket olvasztottak. Erre jött rá a filcre, vagy nemezre emlékeztető hang/hőszigetelés, majd ezek puha bársonyán tanyázott legfelső rétegként a kárpit. Annak ellenére, hogy János már hetek óta garázsban áll, a filc szigetelő nyirkos tapintású volt. Nem csoda, ha alárohad...

Itt jött az elhatározás, a kész autómban nem lesz kárpit, sportos kinézetet kap. Max egy alu lábtartó, viszont abból a sárhányóra is kell majd (kedvenc szokásom a lában azon pihentetni). Egyetlen helyen fogom megőrizni a szigetelést, az pedig a motortér belső fala... hátha ér valamit. :)

Újabb szerzemények

Hétvégén újabb szerzeményekhez jutottam. A képen is látható sport üléseket (dönthető, állítható háttámlás!!!) Miskolcról hoztam, míg az ülésben található apróságokat egy kecskeméti bontóból. Ezek szépen sorban: jobb hátsó lámpabúra, váltó gumiharang, lada fordulatszám-, olajnyomás- és vízhőmérsékletmutató műszerek.

Az üléseket azonnal be is próbáltam az autóba. Sajnos elkövettem azt a balgaságot, hogy vételkor nem ellenőriztem tüzetesen őket, így meglepődve tapasztaltam, hogy az anyós ülésnek a sínje törött. Emiatt egy kicsit hintázik is. Megoldás: a régi ülésről át kell hegeszteni a rögzítő szerkezetet. Ezen kívül a kárpitjáról tudtam hogy nem egy báli darab, ezért azt majd kárpitoshoz kell vinni, hogy tökéletes állapotba kerülhessen... amúgy is majd harmonizálnia kell az autó új kinézetével.

A bontós apróságok jónak tűnnek, nyilván kipróbálni még nem tudtam, kivéve a váltó gumiharangot. A régi szakadtat azonnal ki is dobtam. :)

Tegnap elkezdtem az autót "kibelezni". Ezt több okból is teszem:
- Állapot felmérés a takarásban lévő elemek esetében
- Hogy megismerjem az autót magát
- Hogy kicserélhessem a rozsdás csavarokat, a nem vagy csak nehezen működő alkatrészeket felújíthassam, megzsírozhassam
- És nem utolsó sorban, hogy majd a lakatolás + fényezés munka olcsóbb és alaposabb lehessen

Ugyanis a lakatolás, fényezés először az autó szétbontásával jár, csak utána tudnak hozzákezdeni. Ugyanez igaz a fényezési munkákra is. Hogyha ezt az időigényes szét- és összeszerelést megspórolom nekik, valószínűleg a munkadíj is kevesebb lesz.

A kormánnyal szívtam a legtöbbet. A középső csavar még csavarlazítóval is csak 15 perces erőlködéssel akart lejönni, aminek végén az ellenállás hirtelen megszűntével majdnem pofánvágtam magam. Ezután kormány le, kormányrúd burkolat kicsavar, bajusz kapcsoló kilazít, kábelek csomagtartóban széthúz, apró lukon átdugdos utastérbe, bajuszkapcsoló + kormányrúd burkolat leszenved. Összesen 30 perc. Műszerfal kiszed: 3 perc, vezetékek felcímkéz gondosan hogy tudjam majd mit hova kell visszadugni.

Következő mozdulat a rádió + kesztyűtartó + légkeverő box kiszedése: 50 perc. Mire rájöttem hogy kb 4 csavar elég lett volna, már ki volt belezve és közben szidtam a lengyeleket, hogy hogy lehet ilyen nehezen hozzáférhető helyekre patentokat, csavarokat tervezni. A végén visszaszívtam. Én voltam a hülye. A nagy előnye annak, hogy szétszedtem darabokra a dobozt (azon kívül, hogy így most meg tudom majd pucolni), hogy most már megértettem a működési szándékát annak a két toló kallantyúnak, amit idáig teljes homály fedett (lévén bármikor is akármilyen állásba állítottam is, semmilyen hatással sem volt semmiféle levegőáramlásra, akár ment a fűtés, akár állt az autó, akár száguldott... :))

Lámpa szerelés, elem csiszolás

Tegnap folytattam a motortér alsó borításainak csiszolgatását, rozsdátlanítását. Meg kellett állapítanom, hogy fárasztó, lassan halad, kicsi hatékonysággal. Azt hiszem keresnem kell valakit, aki homokfúvással le tudja nekem csiszolni a fémig, hogy végre lefesthessem.

Terveim szerint ezek az elemek fehérek lesznek. Tudom, nem egy megszokott szín a motortérben, illetve az autó alatt a fehér, de szerintem jól fog kinézni. Az az előnye is meglesz, hogyha a motorból valahol szivárog az olaj, könnyű lesz észrevenni.

Amint a műszerfal fontókon is látszik, a motor ugyan nem jár, viszont az olajnyomás visszajelző lámpa sem ég. Ez baj! Így nem lehet az ember biztos benne, hogy a motorban van kenés. Az égőt a műszerfalban ellenőriztem multiméterrel, van ellenállása, tehát nem szakadásos, vagyis jó. Akkor már csak a kábellel, vagy az olajgombával lehet gond. Jobban szemügyre véve, a gombából egyetlen egy db vezeték jön ki, vagyis ez a kapcsoló a vezetéket, a motor borításával kapcsolja össze. Tehát a földet (-) kapcsolja rá a visszajelző égőre. Mi sem egyszerűbb ellenőrzés: saru lehúz, motorhoz hozzáérint, lámpa kigyullad. Tehát a vezeték jó. Micsoda öröm, lehet cserélni az olajgombát. Egyből meg is fogalmazódott bennem, ami már régebben is: kell majd egy olajnyomás mérő műszer is, a műszerfalra... Meg egy másik dolog is: a műszerfalban bent van a gyújtásra kapcsolt (+), tehát a feszmérőt át lehet oda is forrasztani.

A fényszóró testeket kiszereltem, hogy megtisztítsam, illetve megvizsgáljam a körülötte lévő műanyag elemek állapotát. Ez utóbbik ripityára vannak törve, öregedve, cserélendő. Búra jó állapotú, csak piszkos. Nagy megelégedéssel láttam, hogy a búrán hátul, alul van egy pici lukacska, amin keresztül a helyzetjelző van bevezetve. Ez előrevetíti, hogy a LED-es helyzetjelzőt viszonylag egyszerű lesz beszerelni... majd...

A múltkori műszerfalátalakításról is csináltam egy-két jobb fotót. Hiába a fényképezőgépek minőségét a telefonok soh'sem fogják elérni (vagy csak nagyon sokára).

Új extrák!

Voltam hétvégén bontóban, életemben először. Nem voltam túlzottan felészült, így csak néhány apróságot sikerült kibányásztatnom az ottani srácokkal:
- Igazi Polski levegőztető ventillátor, hozzá való kapcsolóval
- Lada feszültség mérő műszer
- Műszerfal doboz (az enyém durván összeolvadt valamelyik meleg nyári napon.)

Tegnap gondoltam ki is próbálom mindegyiket. Ha már úgy is szét volt szedve a műszerfal, semmiből sem állt még jobban szétszedni. Beleépítettem a feszültség mérőt, a következőképpen:
- Lada mérőműszert ki kellett szedni a csinos (és nagydarab) kerek fémházából. Csak magára a műszerre lesz szükség, semmi felesleges körítésre.
- A Fityó műszerfal műanyag hátlapján, szemből a benzinszint jelző alatt is ugyan olyan 3 db műanyag dudor található, mint az előbb említett műszer rögzítési pontjai, amiket le kellett reszelnem.

- Forrasztottam 2 rövidke kábelt a feszmérő kivezetéséhez, amik közül a földet(-) átvezettem a középső rögzítési ponton (ki kellett hozzá fúrni a nyákot), a pozitívat pedig egy oldható kötéssel a ventillátor kapcsoló (+)-ra kötöttem (ez csak akkor kap feszültséget, ha a gyújtás rajta van).
- Obiban, illetve Auchanban beszerezhető két komponensű epoxy gyurmával rögzítettem az új műszer hátlapját a maradék rögzítő pontokhoz.
- Ki kellett szedni az autó sziluettet a műszerfal festett, színezett plexijéből. Én sok kicsi lukat fúrtam, majd vagdostam, forrasztó pákával olvasztgattam (na ez k*va büdös volt), reszeltem, csiszoltam. Nem sikerült igazán jó megoldást találni, de valahogy csak elkészült.

Én úgy oldottam meg, hogy amint a képeken is látszik, nem az egész műszer van az előtérben, hanem mint a benzin szint mérő, a nagy számlap mőgőtt helyezkedik el. Erre azért is volt szükség, mert pl a Lada műszer fém számlapú, és szemből/oldalról kapja a megvilágítást. Ezen kívül a szögletes bemélyedéssel jobban is beleolvad a műszerfal eredeti millieux-jébe.


Sajnos a fényképezőgép lemerült, így a kész műről csak a vaku nálküli telefonommal tudtam dokumentációt készíteni... :(

A légkeverő pedig úgy fúj... öröm hallgatni... és közben nézni, mennyire lehúzza az aksit, ha nem megy közben a motor! :)

Az önindító

Az első dolgom volt szétszerelni az autó hátulját. Nem volt egyszerű dolgom, a legtöbb csavar belegyógyult a helyére. Tehát boltba el, vettem csavarlazítót.

Az önindító meg sem mukkant, ígyhát úgy gondoltam zárlatos lehet. Tehát kiszedtem, majd benzines fürdőben kiáztattam. A dolog szépsége az, hogy ez első alkalommal végeztem ilyen műveletet, és vagy 3 órámba telt kiszerelni. Szétszerelés újabb 2 óra, 1 óra tisztogatás. Hoppá, összerakáshoz valamivel be kéne zsírozni, bolba el, grafitos kenőzsír megvesz, zsíroz, WD40-ez, összerak.

Közben végeztem a jó kis multiméteremmel méréseket is, és rájöttem hogy valami az aksival nincs rendben, mivel üres járatban (minimális fogyasztókkal) van rendes feszültsége, amint valami nagyobbat rákapcsolok (pl vészvillogó), azonnal leesik a fesz 0V-ra. Ez none-sence... még nem láttam belső szakadásos aksit. Hogyha rajta volt a töltő is, az árammérője rendesen kimutatta a plusz A-eket. Aksi szakszervízbe be, mérőre fel: szakadásos, tehát kuka. Új aksi megvesz, beszerel, önindító felszerel, próba.

Önindító néha elkapja a fogaskereket, néha nem, ha igen beindul a motor, ha meg nem, akkor szép nagy fordulatszámra felpörög. Fog szívás, aknába be, önindító le, önindító szét, behúzó mágnes bendix villa megfordít, önindító öszze, önindító vissza, próba: minden príma. Az egész műveletsor már nem tartott tovább mint 1 óra!! Gyorsan tanul az ember! :)

Közben elkezdtem lecsiszolgatni a motort alulról takaró elemeket, hogy alapozhassam és festhessem. Gyötrelmesen lassan halad a munka.

Az új hobbim

Alig több mint egy hónapja elhatároztam, hogy a Polski Fiat 126p-met (János) egy kicsit rendbeszedem. Ennek első lépéseként béreltem egy garázst, hogy legyen hely szétszerelni, barkácsolni. Egy ilyen garázs már amúgy is régóta vágyam volt, tehát már csak a kedvesemet kellett meggyőzni róla, hogy ész érvek nem állnak mellette, csak az emóciók.

Nézzük csak, hogy mit is jelent a rendbeszedés pontosan:

1.) Nagyon régóta egyhelyben állt már az autó, így beindulni sem volt hajlandó. Ez az elsődleges cél: ismét beindítani.

2.) Lejárt mind a műszaki mind a zöldkártya rajta, tehát ismét közlekedésre alkalmas állapotba kell hozni.

3.) Miután egy hobbi autórol van szó, nem árt ha ennek megfelelően is néz ki, tehát külalak és működés szempontjából is amit kell, fel kell rajta újítani.

4.) Már régóta töröm a fejemet azon, hogy különböző módokon meg szeretném változtatni imitt-amott. Itt nem kifejezetten külső optikai tuningra kell gondolni, nekem tetszik az autó úgy ahogy van.

Tehát lássuk miket tervezek változtatni rajta:

- Világítás technika kicserélése: hátra + indexeket LED-esre cserélni, fényszórót pedig valami világosabbra (Xenon, esetleg???)

- Elektromos rendszert lecserélni adatbusz + tápellátás rendszerűre

- Egy-két plusz extrát belepakolni, mint pl.: sport ülés, szélvédő párátlanító, elektromos ablakemelő, stb...

- Új műszerfalat és vezérlő konzolt szeretnék, amiben van fordulatszám, olajnyomás, olajhőmérséklet, hengerfej hőmérséklet mérő, ezen kívül pedig külön kapcsolhatók az akumlátorok, generátorok, feszültségmérők hozzájuk

- És ha már a több aksiról illetve több generátorról beszéltünk, akkor a végcél: elektromos-benzines hibriddé alakítani.

De ennyire ne szaladjunk előre, egyenlőre meg van a garázs, és bevontattam Jánost.

A célom a kedves olvasót ezen a rögös úton végigkalauzolni, amibe most belekezdtem, és bemutatni mind emberi, mind technikai vonatkozásait.

Mindjárt egy apróság: kedves menyasszonyom már is elkezdett aggódni, hogy ez el fog tőle vonni, és keveset leszünk együtt. Egy egyszerű kompromisszummal sikerült leszerelni a felvetését, miszerint csak amikor Ő nem ér rá velem foglalkozni, akkor fogok a garázsban ténykedni. Majd kiderül, hogy mit hoz a jövő. Elég intelligensnek tartom magunkat, hogy ezt értelmesen meg tudjuk oldani.

A másik ilyen kérdés a pénz. Hogy pontosan mennyit is kívánok rákölteni még Jánosra. Elhatároztam, hogy vezetni fogok egy listát, hogy mire mennyit költök, és végső soron dokumentálva lesz a kis projektem.