2012. december 21.

LED világítótest, how-to

QCAD
A lakás világításáról volt már szó. Ott a felső világítást mutattam be. A technológia (LED, tápegység) semmit sem változott, csak a rögzítési mód. Most ugyanis a vályú alsó felén lévő kivágásokat kellett megtölteni fénnyel. Tanulva belőle,  hogy a felső világítósort milyen macerás volt kézzel elkészíteni, kicsit átgondoltam az alsó világítás mikéntjét.


Papír prototípus
Az alábbi elvárásoknak kellett megfelelni:
  • A kivágásokat szabályosra terveztem, de leginkább olyan távolságokra kerültek egymástól, ahogy a festőnek sikerült. Nagy eltérések nincsenek, 1- max 3 cm.
  • Könnyen és gyorsan szerelhetőnek kell lennie
  • El kell takarnia a vályú belsejében futó kábeleket
Gyorsan csináltam is papírból egy proof-of-conceptet. Behelyezés: 5-ös! LED rögzítés... egyelőre elmélet. Az világosan látszott, hogy sima alumíniumból gyenge volna (túl könnyen deformálódik, hajlik). Tehát valami erősebb anyagra van szükség. Az is világossá vált, hogy ezt kézzel, lemezollóval nem fogom tudni kivágni, ígyhát keresgéltem a neten, mire megtaláltam a Tamás kft-t, akik lézer segítségével ki tudják vágni a kívánt mintát. Csak DXF-ben el kell nekik küldeni. Mint kiderült, ami működik egy papír kirigami esetében, azt lemezzel nem olyan egyszerű megcsinálni.


A fémlap és felette alakra hajtogatva.
Ugye mennyit egyszerűsödött a papír-
hoz képest? :)
Újabb keresgélés után találtam egy ingyenes 2D CAD programot, a QCAD-et, amit gyorsan (kb 1 óra) megtanultam annyira kezelni, hogy a mellékelt ábrán látható tervet össze tudjam állítani. Elküldtem a terveket, egy-két iteráció után jöttek a kivágott elemek, rozsdamentes acélból, amik túl kicsit voltak, hogy géppel hajtogassák meg őket a kívánt alakra. Cserébe viszont tized miliméter pontos rajzolatok. Maradt a saját kezű hajtogatás: satu + fémléc.

Teszt beépítés
Levágattam az üvegdarabokat is, most kezd minden összeállni. A hajtogatás sorrendje fontos. A kiálló "3 szálka" szolgál a LED rögzítésére: csak bele kell csúsztatni a füzért, majd a középső széles lemezt lehajtani. A kisebbek mellette rögzítik a helyére, a LED lábainál megfogva azt. Ahogy a teszt beépítésen is látszik, jó lesz nagyon! ...ha majd kész leszek az összessel...

Tanúság: az origami és kirigami jó, hasznos, de a fémiparban nem véletlenül nem terjedt el! Viszont soh'sem késő valami újat tanulni.

2012. december 19.

Autó, gazdasági szemmel

Lali (egy Opel Astra-H), februárban nálam kezdett pályafutása során, megtett már több mint 16.000 km-t. A vásárlás pillanatától kezdve minden vele kapcsolatos kiadást lelkiismeretesen könyveltem, ami azt jelenti, hogy mostanra már összegyűlt némi adat, hogy km költségeket lehessen számolni. Nézzük milyen költségei vannak egy autónak.
  • A megvásárlás után volt egy átírási procedúra, eredetiség vizsgálat, stb, kb: 70e Ft.
  • Első szervíz, minimális pofoznivalóval + 1db új acélfelni beszerzése: 73e Ft.
  • Éves autópálya matrica: 43e Ft.
Év közben aztán még kellett a gumikkal variálni, 2 új nyárigumit is venni, meg a nagy fenyegetések közepedte egészségügyi csomagot, meg ilyenek. Fogyott az ablakmosó folyadék is, fizetni kellett a kötelezőt és Cascót, de alapvetően semmi kiugró meghibásodás vagy ilyesmi. Most volt egy olajcsere, ami kb egy teli tank benzin árában mérhető. Az összes tankolás és összes megtett távolságból egy 7.27 L/100km-es fogyasztás jött ki. Ebben volt autópálya, országút, városi közlekedés. Alapvetően a tankolások közötti fogyasztások 6.5 és 7.5 között mozogtak.

Hogyha a költségeket visszaosztjuk km díjakra, akkor kicsivel 70Ft/km alatt állapodik meg a mérleg. Ennek az eloszlása látható az oldalsó ábrán.

Jól látszik, hogy az amortizáció és az egyéb költségek a km díj több mint felét elviszik. Az is nagyon jól kiolvasható, hogy prémium motorolajat használva is elenyésző a költsége az olajnak az egészhez képest. Nem is érdemes, és nem is szabad rajta spórolni. Hiszen később sokkal nagyobb arányban az "egyéb" kategóriát fogja duzzasztani valami alkatrészcsere.

Az is látszik rajta, hogy igazán nagyot úgy lehet a költségeken faragni, ha mondjuk éves 17e km-nél jelentősen többet használja az ember az autót. Miután az egyéb kategóriába nagy súllyal az évente ismétlődő kiadások tartoznak (adó, biztosítások, pálya matricák), hogyha 35e km-t mentem volna Lalival, akkor 19.4 Ft-os egyéb lemenne mondjuk 10-11 Ft-ra, vagyis a 70 Ft/km kb 61-62 környékére.

A legnagyobb tétellé ekkor a benzin válik. Ezen is el lehet érni megtakarítást, hogyha az ember nem nyomja annyira neki, nem 5km-re van a munkahelye, stb... 1l-rel kisebb átlagfogyasztást elérve akár 4 Ft-ot is lehet spórolni km-enként, vagyis akkor már összességében belemehet az ember a 60Ft/km kategória alá, pl 57-58Ft-tal. Érződik ugyanakkor ennek a kijelentésnek a súlya: alig lehet fajlagosan megspórolni vele valamennyit. 30e km-nél több éves használat esetében már valamiféle átalakításon is elgondolkodnék talán (LPG, CNG, stb...).

Sajnos az amortizációval nem lehet kezdeni semmit. Az van. Az autó vételára és jelenértéke közötti különbség vélhetően egyre csak nőni fog idővel.

Következtetés: Opel Astra-H-val, 2012-ben, átlagosnak mondható használatot figyelembe véve, kb 70 Ft/km díj hozható ki. Hogyha valaki többet használja az autóját, vehet drágábbat, vagy járhat olcsóbban. Hogyha kevesebbet használja, akkor sokkal olcsóbb autóra lesz szüksége, különben a taxik km tarifáját is elérheti egyszer. Az új autók amortizációja ezeknél az értékeknél sokkal több, ezt is figyelembe kell venni. Az olajjal/olajon pedig egyáltalán nem érdemes spórolni.