Mikro heli pimpelés

Az új helikpteremen hiányzott nekem, hogy félhomályban, ha messze van, nem tudom rendesen megítélni hogy pontosan merre felé is néz a gép orra. Ezért a tartalék három csatornás gép egyik fehér LED-jét, a hozzá tartozó ellenállással ráforrasztottam a nyákra, hogy belülről kivilágítsa a kabint. Ami a képen nem nagyon látszik, az a kb LED láb átmérőjű SMD ellenállás, amit a láb meghosszabbításaként kihajlítva a negatív pólushoz csatlakoztattam. Itt a tűhegyes csipeszem jó szolgálatot tett.

A gépet éjszaka még ki is próbáltam gyorsan a kertben (csak a járda van megvilágítva gyéren, a füves terület már nem kap fényt), és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Plusz hozomány, hogyha a fűben landolok (véletlenül), könnyű megtalálni a sötétben. Beltérben is, a nem annyira jól megvilágított sarkokban is könnyen felismerhető a gép pozíciója, így az irányítása könnyebbé vált (már ami az orientáció felismerését illeti).

Másik érdekesség: a szárnyakról a fekete WARNING feliratot sikerült lemosni, ehhez csak papírzsepi + aceton mentes körömlakklemosóra volt szükség, plusz némi dörzsölésre, és türelemre. A szélén a színes mintát is oldja a cucc, így azt én celluxxal kimaszkoltam a művelet előtt, mivel meg akartam tartani.

És ha már úgy is benne voltam a barkácsolásban, megcsináltam a távirányító halkabra állítását is, az itt talált leírás alapján: http://microrc.hu/tuning.html

Helikopter felújítás

Röptében, fél kézzel

Ez a kis helikopter már évek óta szolgál. Ugyan nem veszem elő minden nap, de vannak időszakok, amikor megfelelő sűrűséggel, kellemes szórakozást biztosít. Alapvetően a TY901 egy olcsó, 3 csatornás játékhelikopter. Annyira olcsó, hogy annó egyből kettőt is vettem, arra az esetre, hogyha pótalkatrészre volna szükségem. Hogy mit jelent a 3 csatorna? Hát nem igazi helikopter funkcionalitást, csak valami olyasmit: Fel-le + jobbra-ballra forgás + előre-hátra haladás. Ezt úgy éri el, hogy a két, ellentétesen forgó szárnyát (koaxiális rotor), változtatható sebességgel forgatja. Ha együtt változik, emelkedni vagy súlyedni kezd. Ha különböző módon, forog jobbra vagy balra a tengelye körül. Hogyha a farkán lévő, felfelé néző propeller bekapcsol, egyik vagy másik irányba, akkor előre vagy hátra billenti a gépet, és ezáltal haladásra készteti.

Robbantott ábra

Ez a változat még elektronikus giroszkóp nélküli, vagyis hogy egyenesen lebegjen, vagy haladjon, azért is küzdeni kell, és nem oldja meg egy egyszerű, de okos elektronika, hogy helyettünk egyenesben tartja a gépet.

Az elektronika, és a cserélendő

A felső rotor lapátok állásszöge tud változni, de csak a passzívan hozzákapcsolt, fizikai girószkóp elven működő röppsúlyok által, amik folyamatosan a gép dőlése ellen dolgoznak, így adva némi stabilitást a járgánynak. Ennek persze vannak érdekes mellékhatásai. Ugyanis: a felpörgetéskori forgási síkot veszi fel a giroszkóp, és utána ehhez akar kompenzálni, emiatt mindig vízszintes állásból kell indítani. Hogyha nem, irgalmatlan sebességgel képes a normálvektor vízszintes komponensének irányába, egyre csak gyorsulva kilőni. Ezzel nagyobb területen játszani is lehet, a talpát végighúzva a földön óriási tempókat lehet elérni. Csak legyen hozzá elég hely. :) Egy másik probléma vele: nagyobb dőlés esetén hirtelen fordulatnál hajlamos öngerjesző módon belibegni, amivel egy gyönyörű, kivédhetetlen orsó szerű zuhanást lehet előadni.

Készül

Unalmas perceimben, két éve már egy-két átalakítást eszközöltem rajta, mint például:

• 140 mAh-ás aksit 240 mAh-ásra cseréltem, így vagy 9-10 percig is a levegőben lehet egy töltéssel
• Az aksira csatlakozót raktam, hogy cserélhető legyen (ehhez csak előre kell hajtani a kabint, és kibányászni)
• Átkötöttem a motoron is, és a távirányító nyákján is a hátsó motor pólusait: az irányítás ugyanaz maradt, de most előre felé megy gyorsabban, és hátrafelé lassabban. Magyarázat: oszcilloszkópos mérésekkel visszafejtettem az infra ledes kommunikációját, és azt találtam, hogy a hátsó motor fokozatait 7 biten ábrázolja, amiből 4 biten a hátra parancsot (16 fokozat), és 3 biten az előrét (8 fokozat) adja. Viszont a vezérlő mindkét 8-adik fokozatnál ugyanannyi feszkót ad a motorra, a fölött meg többet.
• Leszedtem az oldalán lévő LED sort, így csökketve a súlyát és a fogyasztást
• A farok motor alá, lefelé néző piros-zölden villogó LED-et építettem, több okból is: ellensúlyozza a nagyobb aksi miatt orrnehézzé vált gépet, segíti a térbeli elhelyezkedés észlelését, és jól néz ki, na... :)
• A távirányitóra szereltem egy külső tápcsatlakozót, amit kikapcsolt állapotban használ (töltéshez, mivel a kicsikét a távirányítóról lehet tölteni)

Már majdnem ismét heli formája van

Az évek alatt sokszor zuhantam le vele, csaptam neki a falnak, szekrényeknek, daráltam le vele szobanövényeket (ezt nem úsztam meg szó nélkül), de a gép kisebb-nagyobb sérülésektől eltekintve bírta a strapát. Egyszer a röppsúly egyik tengelye eltört, ezért azt már cserélni kellett (egy kicsi műanyag pöcök). A fő motorok is kezdték maguk körül a műanyag vázat kikönyökölni, amitől előfordulhatott olyan, hogy egy zuhanás után a motor tengelyén lévő kis fogaskerék nem érte el a nagyot. Ezt is még kis reszelgetésekkel, kitámasztással ki lehetett védeni. Mostanra viszont a főtengely csapágyai kotyogóra koptak, ütődtek. Ráadásul a főtengely sem volt 100% egyenes, amitől finoman rázkódott már a masina repülés közben.

Kész! Töltsük fel! A pót aksit is...

Így tegnap este elhatároztam, hogy fődarabot cserélek (motor tartó, csapágyak, külső főtengely, külső főáttétel fogaskerék). Ahha, de ehhez ripityára kellett szedni az egész gépet (meg a másikat is), és utána újra összerakni. És mivel a vezetékek itt-ott át vannak bújtatva különböző szerkezeti lyukakon, még a vezérlő nyákról is le kellett őket forrasztani, majd az újakat vissza. Ami egy rövid, 1 órás kicsi kikapcsoló szerelésnek indult, az egy 4 órás kőkemény lazulás lett. Miután szétszedtem a donort, már láttam, hogy egyszerűbb volna simán egy-két dolgot arra átszerelni, de mindegy!

Nem, nem Concorde! Csak aksi csere

A két felső rotor lapát is megérett a cserére, lévén a belépőélén néhány 1-2 mm-es bevágás volt már itt-ott, amolyan harci sérülések. Az alsók viszont egy 1000-es csiszolópapiros kezelés után egészen használhatóvá váltak (a kicsi horpadások, anyag kidudorodások eltűntek annak a belépőéléről).

Összeszerelésnél már voltak érdekességek: az új motorok egyikéről a kicsi fogaskerék rendszeresen katapultált 2 mp használat után. Azt egy kicsit szűkebb nyílású régire kicseréltem, és már jó is lett. Utána feltöltöttem mind2 aksit, és lehet játszani. Szinte mintha új lenne! Könnyű irányítani, szépen lebeg, gyorsan közlekedik! Csodálatos játék! 2x10 perc... 4 óra szerelés, és 1.5 óra töltés után! :))

Amiga 500+ ébresztése kómából, 2.

Régi és új foglalat, a lábkiosztással

Miután a gyanú a FAT AGNUS chip foglalatára terelődött, beszereztem egy ugyanolyan 84 érintkezős THT PLCC fogalaltot. Az ugyan olyan, azért fenntartásokkal kezelendő, mivel más a szine... de csak ilyen volt.

Amint megvolt a kiváltó alkatrész, elkezdtem szépen körbenyalni a lábakat ónszívó zsinórral. Sajnos rá kellett eszmélnem, hogy ha a lábak is a lyukakban vannak, annyira sohasem fogja az ónt felitatni az a drót, hogy a foglalatot csak simán ki tudjam emelni.

Felnégyelt régi foglalat

Miután ez egy olyan fogalalt, hogy a lábai a négyzet mindegyik oldalán, két sorban állnak, esélyem sem volt használni a remek, új szerzemény, csipesz IC kiforrasztópákámat, lévén az egyszerre két sor lábat tud melegíteni. Mindemellett, közben a forrasztóállomásomhoz tartozó páka, kerámia fűtőhegye is beadta a kulcsot. Ebből rendeltem újat, de az egy hét míg megérkezik, ígyhát elővettem egy régi, kicsit viseltes weller stílusú pákát, és azzal folytattam a küszködést.

Foglalat eltávolítva, az lap sértetlen

Sajnos nem sikerült megfelelően egyszerre mind a négy oldal, két-két lábsorát felmelegíteni, hogy a foglalatot eltávolíthassam, így úgy döntöttem, redukálom a problémát dupla lábsorokra. Hogy hogyan? Elővettem a miniatűr fúrógépem, és befogtam egy miniatűr flex lapot a fúróhegy helyére, és a foglalatot a nyákon felnégyeltem óvatosan, ügyelve rá, nehogy alatta az áramkörökbe belevágjak. Így már a csipesz pákával két-két sort egyszerre melegítve sikerült a toktól megszabadulni, majd megtisztítani a helyét a régi, hagyományos pákámmal, ónszívót használva.

Foglalat és chip a helyén, tisztán

Az új foglalat a tisztítás után pikk-pakk a helyére került. Sajnos látszik rajta, a színe miatt is, hogy pótolt darab, viszont ez legalább tökéletesen fog érintkezni. A FAT AGNUS chip lábait pedig 1000-es finomságú csiszolópapírral megdörzsölgettem, biztos ami biztos, ha van rajta korrózió az lejöjjön.

2.04-es Kickstart boot képernyő

Összeszereltem a gépet (mínusz csavarok), bedugtam az A520-as TV modulátort, összekötöttem a kompozit kimenetét a számítógéppel, azon belőttem a TV kártyát Composit PAL-B bemenet megjelenítésére, és az Amiga 500 plus hölgy kinyitotta szemét Georgina napján: "kérem a boot lemezt!" kiáltotta fel, hosszú kóma után, először. Most már "csak" egy Workbench 2.04, 2.05 vagy 2.1 lemez szettet kell szereznem, meg valami játékot/demót, hogy megbizonyosodjak a gép többi részének működéséről. Alkalom adtán, az aksit is pótolni kell, de ezúttal NiMH fajtából, és az alaplaptól messze elvezetve. Isten hozott Gigi az életben, ismét!

Amiga 500+ ébresztése kómából, 1.

Amint ébredezni kezdett, először megpróbált felállni, de a power LED villogását követően folyton visszazuhant. Néhány kísérlettel a sötétszürke, világosszürke, fehér képernyőig jutott, de itt mindig megtorpant. Aztán egyszercsak megszólalt: "Doktor úr! Nem emlékszem!" - tette mindezt egy zöld képernyővel, és a power LED villogtatásával. Majd ismét, és ismét. Néha majdnem sikerült neki, akkor sárga képernyővel roskadt magába, elveszítve egyensúlyát, majd ismét jöttek a zöld képernyők! De most már legalább beszél hozzám! Ez nem mindig volt így!

Ez a szegény, hajléktalan Amiga 500 plus hölgyemény, egy kedd esti időpontban toppant be hozzám. Csapzott volt, koszos, poros. Látszott rajta, hogy valaki már régóta a pince legalján dugdossa. A tápegysége folyton be volt kapcsolva, a gomb állására fittyet hányva, a floppy meghajtóból önteni lehetett a homokot. Az első mozdulattal ment a mosásba... csak amolyan immel-ámmal, vegyszerek nélkül, hogy egyáltalán a betegosztályra fel lehessen venni. Eztán jött a vizsgálódás: tápegység kis igazítás után rendben (összeértek a kapcsoló kábelei belül), megfelelőnél kicsit ugyan magasabb feszültségeket ad, de terheléssel határértékeken belüli.

Miután ez egy Amiga 500 plus, egy vele született rendellenességget is azonnal orvosolni kell, mielőtt az általa okozott fekély megeszi a belső szerveit: ezeket a gépeket, a hagyományos 500-assal ellentétben, beépített, akkumulátoros órával gyártották. És ez az akkumulátor vajon miből van? Hát persze hogy NiCd! Ez a hosszú, kisütött állásban elkezd szétfolyni, és mindent szétmar magakörül. Ezt azonnal egy csípőfogóval ki is operáltam. Szemrevételezéssel körbevizslattam, a felszíni korrózión kívül nem tűnt nagyon elnyűttnek.

74LS244-ek kivágva, korrózió hatása

Bekapcsolva csak a nagy, fekete, üres tekintettel találkoztam. Az A520 TV modulátoron sem jött ki semmi, de a gépbe épített fekete-fehér kompozit csatlakozón sem (amire az van írva, hogy "Mono", mint monochrome, csak hogy megtévessze az embereket). De a power LED a félhomályról teljes erősségűre kapcsolt, és a billyentyűzet is jó, mert a caps-lock nem villog (magától), persze ha kapcsolgatom, akkor igen. Diagnózis: a páciens nem halott, hanem kómában van. Mivel ez egy csöves (érsd: ajándékba kaptam, és amúgy is nagyon olcsó volt), elhatároztam hogy a rendes diagnózis helyett, Dr House-t játszom.

Ennyi "szemét" keletkezett

Akcióterv: kicserélem a korrodált IC-ket, a NiCd akkuhoz legközelebb eső (GARY) IC foglalatát, meg azt a néhány ellenállást, és kondenzátort, amit megviselt még a sav. Leellenőrzöm a nyomtatott áramkör vezetékeit, és kicserélem az összes elektrolit kondenzátort. Ez utóbbi olyan kondenzátor, ami folyadékot tartalmaz, ezek szintén szeretnek az évek alatt tönkremenni, főleg hogyha eleve olcsók voltak, mint amivel a Commodore cég próbálta a költségeket csökkenteni. Így is lett. Megrendeltem az alkatrészeket. Csak: 48 lábú IC foglalatból csak precíziós volt, olyan, amilyen az alaplapon csak 24 lábú (abból is rendeltem párat, elvégre egymás mellé rakva kettőt, pont 48 lábúnak felel meg), illetve tengely irányú MLC kondenzátorokat már nem gyártanak, így azok majd jobban ki fognak állni a lapból.

Alaplap lepucolva

Alkatrészek egy pénteki napon meg is érkeztek, én meg nekiálltam kiszedegetni a berozsdált elemeket a NYÁK lapról. Az IC-k lábait egyszerűen levágtam egy sniccerrel, egyesével, majd egyesével is forrasztottam ki őket. A 48 lábú IC foglalat esetében is az volt a célravezető, hogy az érintkezőket a foglalatban elhajlítottam, majd alulról az ónt megolvasztva, felülről egy csipesszel az érintkezőt kihúzva egyesével végigmentem az összesen. Ez a mutatvány fél órámba sem telt összesen. A végén maradt egy teljesen ép 48 lábú IC foglalatom, érintkezők nélkül (ez majd később lesz érdekes). Az elektrolit kondenzátorokkal rendszerint megkínlódtam, ugyanis a forrasztó pákám nem tudta megfelelő ütemben felmelegíteni a ónt azokon a lábakon, amik valami nagyobb felületű rézvonalhoz csatlakoztak, amilyen jellemzően a földelés a kondiknál. Aztán ráeszméltem magamtól, hogy a vékony hegy hőkapacitása és hővezető képessége nem megfelelő a feladatra, és helyette a sokkal durvább hegyet kell használni. Azzal már ment minden a maga útján.

Régi IC foglalat felújítva

Amikor minden kikerült az alaplapról, ecettel passziváltam a maradék savat és korrodált felületeket. Az ecet és forrasztó gyanta maradékot pedig alkohollal szépen le lehetett mosni. Így már kontakt felületeket találtam, amin a méréseket is el tudtam végezni (a korrodált felületek nem vezetnek, azokat mindig kapargatni kell, hogy az ember szakadást vizsgálhasson). Itt azért jól jött a kispolski felújításból megismert egy-két trükk. Ami újdonságot tanultam, az az ónszívó szalag használata: hogy jól működjön, érdemes megmártogatni pákával felolvasztott folyasztó / forrasztó gyantában, utána csak rá kell nyomni a páka hegyével az ónnal teli furatra, és az szépen, magától felvándorol a szalagra. A mérések során, meglelepetésemre, az összes vezeték ép maradt, így egy átkötést sem kellett csinálnom.

Új kondik, ellenállások, felújított IC foglalat

Következett a beültetés: az első körben a 17 elektrolit kondenzátort tettem a helyére. Utána a két kivagdosott és forrasztott 74LS244-es IC-t. 3-4 óra szenvedés után, éppen elbűvölten nézegettem a művemet, amikor ráeszméltem, hogy az egyik IC-t fordítva forrasztottam be. Lehetett kiszedni, kitisztítani a furatokat megint, és beültetni egy másikat (kb 27 Ft volt, emlékeim szerint, jó ügynök volt, kár érte). Aztán a 48 lábú IC tok. Itt elgondolkodtam, ugyanis három lehetőségem volt: a 48 lábú precíziós tokot használom (teljesen máshogy néz ki, mint az eredeti), 2db 24 lábút egymás mögé ültetek be (azért látszódni fog hogy nem egy darabból van), vagy 2db 24 lábúból kiszedem a tüskéket, és berakom az egyébként teljesen ép IC tok műanyagba, amit kiforrasztottam. Végül ez utolsó megoldást választottam, és meg kell hogy mondjam, az a 10 perc, ami alatt elkészültem vele (ide értve a műanyag ecetes, majd vizes mosását és szárítását is), megérte. Teljesen újnak néz ki, és az eredeti környezetébe remekül passzol emiatt. Csak egy jó (kicsi) fogo, meg csipesz kellett hozzá.

Miután mindent szépen beültettem, a megfelelő ellenállásokat is a megfelelő helyekre, jöhetett a teszt...  ....Néha majdnem sikerült neki, akkor sárga képernyővel roskadt magába, elveszítve egyensúlyát, majd ismét jöttek a zöld képernyők! A zöld képernyő jelentése: valami gond van a memóriával (vagy az oda vezető úton). Mivel a processzortól, a FAT AGNUS-on keresztül vezet az út, hát vetettem rá egy pillantást. A képen is látszik, hogy miután kiszedtem a PLCC csippet a tokból, a tok lábai össze-vissza állnak. A korrózió ezt a tokot is elérte, és néhol meggörbítette/gyengítette az érintkezőket (lásd kép)

Köszönöm Hölgyem, hogy beszél hozzám! Most már tudom mi a következő teendőm.

1571 cleaning, and power supply repaires

I have bought already ages ago the new capacitors for the power supply of my 1571 drive, and Commodore 128. Those electrolyte capacitors tend to spill, and fail over time, that's why I decided to prevent damage, and exchange those early. Other than that, my C=128 power supply unit was buzzing loud, and wanted also to investigate that problem too.

Opening up the C128 PS, I found the small bracers on the lower case supporting the transformer broken, so the screws holding it couldn't hold on to anything. This way, the 50Hz freq made the plate on top of it to vibrate, making the annoying sound. First, I experimented with super glue, without success. The glue itself stuck to everything, besides the broke off parts of the stands. I even made the situation worse, by ripping off some of the still somewhat attached parts. However, my second choice, what all the times worked for me so far, worked: the two component epoxy plasticine.

After the curing time, I just needed to carve it to it's final shape, and ready to drive in the screws. On the picture, the two tall, black capacitors are the new ones. Measuring the old ones, I have found them capacitance wide above rating, however the new ones have lower ESR values. After putting all the things together again, and cleaning the wires as well, I have got a reasonable looking, and fully functional C128 PS.

On the 1571, last time I opened it up, I have discovered a suspicious capacitor (the blue one, having sign of excess heat exposure). It was high time to swap it for a new one. Unfortunately, these days the inline version of capacitors are not in fashion anymore, so I could get parallel legged ones with the same ratings. This made me facing a new problem: how will I plant in those new caps., with drilled holes so much stretched apart of each other? Well, fortunately, the PCB traces are wide, and runs next to the other hole as well. Only needed to do is to drill a new hole on the track, next to the other, and plant in the capacitor, lying down. I also exchanged those small ones, which 1uF 63V, and 47uF 16V, with new, surprisingly smaller ones, without problems. Assembling the PSU together again, I have noticed, that before, the mains input was plugged into the 220V line of the transformer. Since in Hungary we have 230V, I have decided to use 240V instead. Also retrofitted those two three legged regulator ICs screwed against the aluminum case, with thermo paste, to help prolong their lifetime.

Turning the PSU on, measured the voltages across different components. 5V output pin: 4.96V, perfect! 12V output pin: 11.98V, perfect! Voltage on the biggest capacitor: 32V. Since it is the puffer capacitor before the 12V regulator, and it is rated 40V, it is considered OK. The new, exchanged capacitor experienced 17.4V! Not good! Since it is rated 16V as it was before the case, with the older, blue cap. Switching the mains input to 220V (as it was the configuration before), made the story even worse, measuring 19.2V on the very same capacitor. This explains, why it showed excess heat wear. I will need to get a higher rated one, any time soon.

Since my 1571 was apart, I took the opportunity to clear the casing thoroughly. It became less yellowish, and gained back a nice grey-brown color. The only surprise I faced: the front label stating "Commodore 1571 Disk Drive" faded as well and didn't stop until it became fully white. I will need to replace it. Other than that, its almost perfect now.

An easy repair of a C64

Dirt and spilled capacitors

This Commdore 64C was in good condition for first sight, and worked besides some minor problems, like defective "0" key, and didn't have sound. Adding a spring from my donor C64 to the keyboard, for the missing "0" key was a 1 minute fix. However, opening up the case afterwards was surprising: this later C64C had a casing where there were no screws just plastic hooks to snap the keyboard in place, and snap the whole housing together. It seems to be a cheap solution, however was easy to open up for fixing.

Nice and clean, with new caps

Inspecting the motherboard, in general it was in good condition, however some spilling under two electrolytic capacitor grabbed my attention. Also, the fuse looked strange for me, it seemed to be home renewed: the hair thin burning wire run outside of the glass, and it was soldered to the fuses metal ends. WTF??

Soldered out the capacitors, and washed the main board to get rid of the remains of the fluid on it. Swapped the fuse from the donor, and soldered in the donor capacitors. Anyways, having the capacitors soldered out, I took the opportunity to measure it's properties. Turned out, that even the original capacitors were within specification, however the ESR values were 1.5, 2 times as high as the new ones.

Testing, testing...

Powering up the board, checked the voltages on SID, and I have found everything OK. The SID (the newer 8581 version) requires 0V (GND), +5V and +9 volt. I swapped with a known working one, for testing purposes. And let there be music, I said. And so, there was.

Hitech quick dry procedure

One thing left for the end, cleaning the bare casing thoroughly. All of those small black scratches, old dirt went away, and assembling together again when it dried out, we were ready to play a little bit. :)

Ready to have fun!

Repairing Commodore 1351 mouse

I have a Commodore 1351 mouse bought ages ago, for chips. It wasn't functioning properly, since the horizontal movement didn't work. It was sitting in the drawer, waiting to be repaired, until this week. Since I managed to copy GEOS to a spare floppy disk, with my new ZoomFloppy device, it was high time to use it. The symptoms are: it moves the cursor up and down properly, however no horizontal movements at all.

Opened up the casing of the mouse, I found it quite dirty, collected a lot of small particles everywhere around the sensing wheel as well, so my first move was to get rid of that oily dirt, and clean the casing too. The easiest way to clean the PCB, and grease, particles, is to use break cleaner spray used for cars. It dissolves every kind of oils, and sticky dirt, and sublimates very quickly leaving a clean surface afterwards. For the housing I used Domestos, an aggressive whitening cleaner could be easily obtained here around.

Small blue spots are the IR emitters

Cleaning wasn't enough though. I quickly checked the cable with multimeter resistance measurement, looking for incontinent, however I have found everything all right. My next move was to observe whether the infrared transmitters emit light or not. It is a little tricky, since you can not see IR light, however, digital cameras can... like the ones can be found on smart phones. You just need some darker places to see those small bright spots. As you can observe on the picture I took, those IR transmitters are visible as bright blue spots on the picture. You could also observe, that one of them (lower right hand corner) is emitting dimmer than the others. This could be a problem, since probably it's light is not enough to sense movement. Probably that particular LED is getting worn out, but still operational though.

Blue resistors are the new ones

Since I didn't have any spare parts to replace those, and didn't even seemed to be an easy run, I checked the device further. Putting to good use my oscilloscope again, measuring all of the IR receivers on the other side of the wheels, opposite to the IR transmitters, while I was rotating the wheel in front of them. As I measured, I realized that the ones associated to vertical movement, modulates the 5V power source between roughly 0V and 3.8-4.1V. However, the receiver on the X axis, opposite to the brighter emitter modulates between 0V-3V, and the one opposite to the dimmer emitter between 0V-1.8V. But at least, it was a sign, that the receivers are also in working condition.

Commodore 1351 connected to C=64

Traced back the PCB from the IR receivers, I concluded that it works the following way: they are sourced from the 5V power line, and connected to the IC with different kind of pull down resistors, to make the 0V when they don't see any IR light, and closer to 5V when they are. However, I was surprised, that every IR receivers had different pull down resistors in place, probably manufacture time compensation of small differences. The 4 resistors varied from 5.5kOhm to 12kOhm. I quickly need to add, that the two smallest resistors were connected to the X axis receivers. This means, that probably sometime they were capable to drive more current, either because the emitters were brighter, or the receivers degraded by time. So, my theory was: swapping the two small resistors for bigger ones, makes the receivers pull up the line more easily, which means higher amplitude oscillation compared to 0V-1.8V.

C=64 with 1351 mouse, running GEOS

At first I soldered out the two resistors, and added 9.9kOhm ones instead. Checked again on the oscilloscope, nice high amplitude produced by all receivers. Still in the taken apart state, I connected to the C=64, loaded up GEOS, and tested rotating with fingers the individual wheels: works perfectly! Nice job! Assembling together with it's house, I was eager to click around in GEOS... and came the disappointment: the X axis didn't work again. Taking it apart again, checking soldered connections again, everything is fine. Connecting the raw PCB to the C=64, it also works fine! Ok, probably it was some temporary thing, maybe a connection problem. Assembling together again, and testing: X axis doesn't work again. Hmm... probably the PCB, and the housing of the wheels + IR emitters and receivers bends, when I tight down with screws, and gets the two receivers out of alignment. I have loosen the lower screw, and TADA! Works! A little bit unreliable on the X axis sometimes, but at least it works. Now I know, it is a misalignment issue from now on (mechanical).  But at least it became usable. I have a working Commodore 1351 mouse finally!

S-Video cable for Commodore 64 & Commodore 128

Since I got rid of my TV half a year ago, I only use an AverMedia USB hybrid TV dongle for vintage computer video display. I experimented with UHF RF output, with minor success, and also converted one of my C=128 monitor cables to give composite picture. However, it wasn't satisfying enough, so I decided to make an S-Video cable, that can be also attached to my USB dongle.

What is the gain in it? One would ask. Well, let's dive into a little bit of the different video formats first, and how the Commodore 64 produces those. The Commodore 64's VIC chip outputs chroma and luminance signals separately. This is the source of everything displayed, in any format. The luminance signal is essentially an old school black and white signal, which even by the oldest B&W televisions can be decoded and displayed, provided they are working with the same 50Hz mains, since their timing is closely related to that frequency source. The chroma signal in the other hand, is a PAL encoded color information, appropriately synchronized with the luminance signal. After some amplifications, and line separator circuitry, those are available as output as well. However, the amplifier module also mixes the two signals together, producing composite output. This one also can be found as output on the Commodore 64. Mixing the composite signal again with the mono sound channel data, encoded into the picture frames, and putting all these things onto a UHF carrier frequency produces the PAL RF output, which can be tuned on a TV, around UHF channel 36.

AverTV C=64 S-Video screen capture

Since S-Video is essentially a separate chroma and luminance signal carrier plug, we can see, that we would be able to ignore all of the possible distortions added with mix-matching all other signals, to ultimately produce composite, or even worse, RF output.

Quickly looking up the net for a wiring diagram, for SCART cable (which also contains the S-Video signals too), and an S-Video mini-DIN plug pin arrangement, I was ready to solder things together. Since S-Video signal doesn't contain sound, I also needed to make a separate RCA connector for that, on the receiver side, next to the S-Video connector.

The first tests showed flickering colors, even flickering screen, in fact it looked even worse than it was on the composite. At first sight I was very disappointed, but after that I recalled that I red somewhere that the Commodore 64/128 chroma signal is too strong for modern TVs, for their S-Video connection, so somebody installed 330 Ohm resistor in the way of their chroma signal cable. Looked around, and only found 200 Ohm resistor at hand. Quickly modified the cable, added that resistor into the C=64 DIN connector housing, and TADA! Works! Great! Finely detailed, vibrating colors, crystal clear display! By the way, grounding the sound input pin on the video connector really makes a difference, by significantly lowering static whoom noise.

Commodore SR4148R restoration finished

Hello from Commodore :)

Last time, I have installed a temporary alkaline battery pack into the calculator, to try whether it works or not. After that, I looked up the internet, to collect information about the AC adapter. I have found that, the original could provide 6V 400mA DC, through a normal, mono 3.5mm jack plug, where the pinhead of the plug is the positive polarity.

I ordered a configurable AC adapter, with 1A output, and option to set voltage from 3V to 12V. Also got a 2000 mAh NiMH battery pack, which is a low self-discharge version, instead of the original 500 mAh NiCd pack. Since the original pack was designed to 50 mA charge for 16 hours, there is no charge termination circuitry implemented inside. Which is fine for a NiCd battery. Fortunately, there is not much difference between the charge profiles of NiMH and NiCd, however a bigger capacity battery would miss the C/10h constant charge (fe.: 800mAh/10h=80mA), never charging up the batteries. However a low self-discharge version of the battery will be satisfied by the lower current.

Swapping the packs, and turning the calculator on, everything was fine. Plugging in the adapter I could measure 60 mA charge flowing into the pack, just as I expected.

It seams, that the device is expecting the battery inside heavily as a mediator/regulator, since not having the battery inside, just plugging in the adapter didn't do anything usable, just random characters on the screen (probably too low voltage for operating, didn't debugged any further).

Quickly made some new pictures, and TADA! Ready to use... erhh... charge. :)

How I rescued a Commodore 128

I have got a Commodore 128 for free, when buying some Polski Fiat 126 parts some times before. The C=128 was waiting in his ashes, to rise, since it couldn't be turned on, and got some other issues as well.

When I pulled it out last weekend from the storage, to take a closer look, I instantly realized that the main problem was the power switch. Took one of the spare part C=64 as well, and soldered out the switch and installed it on the C=128. Checked, connections are OK, power is OK. However, there was a small discontinuity on the ground connection for the power LED. Soldering done, and shines as before.

Checking luminance on VIC

Since I didn't have an analogue TV at hand, I used my laptop with AverMedia Hybrid USB TV, to capture the display of the machine. First, I connected it to the RF antenna slot, to try to tune in the C=128 boot up screen. I only got screen pictures for some prompt times, mainly static pictures buffered by the TV card. And it was all black & white. I tried to fine tune, without chance, also tried to fine tune the RF modulator on the Commodore. The best I could get with PAL settings, is a black & white picture scrolling upwards, with great flickers on every second row. Also connected the video output to the composite in of the TV card, with the result of somewhat nice picture... in black & white.

C=128 main board

I quickly opened up the troubleshooting guide (which is for NTSC versions anyways), and followed the steps to narrow down the problem. Fortunately I have an old analogue oscilloscope, with 20 MHz measurement frequency. I quickly checked the different clock lines on the motherboard, and measured their frequencies with a rough estimation, since there is no such things on this 'scope as freq counter. The pin 16 of the VIC chip gives the luminance encoding, and pin 17 the chroma. Both were OK, however, the chroma seemed somewhat low on amplitude.

Donor C=64

So either the chip, or the M1 (the RF modulator) was faulty. Anyways, it seemed unreasonable, that the VIC chip give good signal with bad amplitude, so I turned to the RF. The modulator also contains an amplifier for the luminance and chroma output for the video connector. I measured with 'scope, and got a pretty distorted, low level output on it. So, the problematic part should be the RF modulator's chroma amplifier.

C=128 & C=64 RF modulator

I quickly soldered out the modulator from the C=64 in under 2.5 hours (since practically it is the same as the C=128 has). The procedure was pretty frustrating, not having the right tools to do it. What I missed for this action, is some kind of an IC pin heater head for my soldering-iron, and a solder sucker pump. Anyways, in 4 hours, the "new" RF modulator was in place in the C=128. Check with the oscilloscope: higher amplitudes on VIC chip, less distorted and higher level chroma on the video connection.

When I connected to the TV card again, with composite, from time to time, colors appeared and disappeared, wasn't usable. On the forums I quickly searched through, somebody mentioned that the frequency of the PAL oscillator crystal is very important, and should be very accurate. I didn't have a chance to measure frequency as accurate as 8 digits on an analogue oscilloscope, unless the 'scope can do XY plot option, and have an accurate freq generator. I lacked the later one, so I went blind. Exchanged the xtal and the variable capacitor from the C=64, and fortunately enough, it did the trick!  :)


Now I have an (other, also) fully functional Commodore 128, in nice visual condition. Later, I will try to test it also in 80 column mode, when I have a chance.

Also, I have a newcomer, an even older, Commodore CBM 720 to be restored. But this will be an other story.

Meglepetések márpedig vannak!

Mi? Hova? Merre?

Ez egy rohangálós hét volt, amikor is hétköznap szerelni csak minimális időm maradt. Kezdődött azzal, hogy terv szerint homokszóratnom kellett volna már a hét elején az első futómű alkatrészeket, viszont a szerelő hívott hogy baj van: a csap úgy belerohadt a bal féltengely-kengyel párosba, hogy a csapszeget szétszedni a 10 tonnás préssel, melegítgetve sem sikerült. Kell szerezni egy újat.

Az eltűnt km spirált is pótolni kellett, és hamár, akkor legyen új. Így volt egy ruccanásom Pápa mellé egy kellemes délutáni napon. Majd hazaérve kicsit arrébb raktam a kábelkötegeket, és előbukkant a régi spirál. Na sebaj, úgy is valahol meg volt törve benne a szál: a sebesség mutató annakidején ugrált. Jobb is lesz ezzel az újjal.

A szellőző és fék hiányzik már csak

Monorról származik egy bontott kengyel + féltengely páros, most éppen azon imádkozok, hogy a szerelő hívjon: "Sikerült, viheted!". Remélem ez a két szó el fog hangzani a telefonban, amikor hétfő este beszélek vele.

Autósboltban beszereztem egy-két jóságot: új ablaktörlő lapátok (persze króm színű nem volt, csak fekete), sárga index lámpákat, meg textil szigetelő szalagot... és nekiálltam a kábelkötegek visszaszerelésének. A polski kábelkorbácsa két részből áll: az első traktusból, ami a csomagtérben található, és csak a műszerfalig merészkedik, illetve a hátsó traktusból, ami végigfut az autó bal oldalán, és behálózza a motorteret is.

Juppííí! Van ablaktörlő!

A csomagtartóba egy erős pucolás után visszapróbáltam az elülső traktust, és keresgéltem hogy is volt ez annakidején. Szerencsére legalább a végződésekkel nem volt gondom, mivel azokat amikor kiszereltem, lelkiismeretesen felcímkéztem szigszalag + alkoholos filc segítségével. Sokkal inkább a hol fut/fusson volt a kérdés. Aztán amikor meglett, fogtam a textil szigetelőszalagot, és elkezdtem bandázst tekerni köré. Ekkor megfogadtam, hogy elgközelebb beszerelés előtt fogom ezt megtenni, mert a folyamatos behajlás miatt olyan hátizomlázam lett, hogy csak na! Ezután bekötöttem amit csak tudtam, beszereltem az új égőket, és... és az új, bajonett záras sárga indexlámpa nem volt jó. Nem a szimmetriavonalba esnek a bütykei, csak a drágábbak voltak jók. Grrr. Majd jött egy gyors teszt, hogy idáig minden működik-e, nincs-e zárlat, stb...

Hátsó kábelköteg, pucolva

Folytattam az ablaktörlő motorral, meg a mosóval. Ezek is alapos pucoláson estek át, majd beszereltem, bekötöttem, és az új lapátok... hoppá! A korábban megszerzett "króm" törlőkarok nem voltak kompatibilisek a felfogatással, meg a lapáttal. Úgyhogy ez felejtős. Viszont a régi meg itt-ott korrodált... aztán jobban megnéztem: Nem is! Ez eredetileg fekete volt, de a nap, eső, idő leszedte róla a legtöbb helyen a festéket, és csak itt-ott maradt rajta foltokban. Nem rozsda az, hanem festék!! Benzines csiszolóronggyal mintegy másfél óra alatt "króm" ablaktörlőt faragtam belőlük, az új lapátokkal már fent is volt 2 órán belül.

...és bandázsolva

Aztán előkerült egy nagy halom aprólék (gumik, csavarok, alátétek, műanyag kötőelemek, stb...), és elkezdtem mazsolázni közülük. Végre a karosszérián áthaladó kábeleket, bowdeneket, csöveket körbevettem a nekik megfelelő gumidarabbal, illetve a fűtésbowden rögzítő szemét is megtalálva a szivató- és fűtéskarokat is vissza tudtam szerelni. Ezzel, a sebváltó alagút teljessé vált végre. A hátsó fékalaplapokra egy kis zsír segítségével visszapaszíroztam a kézifék nyílást takaró gumi bigyókat, és a kézifék bowdeneket is véglegesen rögzítettem.

Elektronika teszt. Nincs zárlat, működik!

Úgy volt, hogy Gyuláék hoznak nekem Lengyelországból hátsó lengőkarra új, rövid fém fékcsövet, de sajnos nem volt. Így a jobb hátsóra az egyik régit kell felújítanom. A nehezítés az volt, hogy a fék munkahenger felé néző csavar a csővel össze volt rohadva. Mind a kettő. Annakidején a cső segítségével csavartam ki onnan, miután leszereltem a régi fékalaplapot. Na most az egyiket sok-sok csavarlazító és kalapálás árán sikerült megindítani. Azt le is csiszoltam, egy festéssel ideiglenesen jó lesz, amíg nem találok újat.

Szinte már csak a motor-váltó hiányzik

Aztán jött a hátsó traktus bandázsolása, ezt már okosan előre betekertem, nem amikor már visszaépítettem. Visszadugdostam a helyére, majd következett a teszt: Bal hátsó féklámpa, jobbhátsó helyzetjelző, és bal hátsó index hiba. Valószínűleg csak kontakt hiba, de azért majd utána kell járni. A teszteléshez egy-két kapcsolót, plusz a műszerfalat és bajuszkapcsolót összedugtam, de nincs beépítve... attól még távol állok. Csak ott fityegnek egyelőre.